@aiszerep
Basztam bemenni az utolsó órámra, amilyen kicsi Nami, olyan nagy pofont tud adni. Enyhén felrepedt a szám és az arcom is bedagadt minimálisan. Szerencsém, hogy nem kaparta ki a szemeimet. Nagyot sóhajtva megyek haza. Előtte beugrok a boltba, jó pár dolgot kell vennem. Az igazság az, hogy semmi sincs már a hűtőmben. Nagyjából egy óra múlva lépek ki a boltból, négy hatalmas szatyorral. Nincs szerencsém, mert még az eső is elered.
-Óóóó magasságos Eris, miért szívatsz? -Sietősen indulok meg a lakásom felé. Lényegében ezt kaptam a 18. születésnapomra. Nem volt nehéz meggyőznöm erről anyámat, így legalább nem vagyok láb alatt. Ahogy felnőtté váltam, nem igazán tetszett neki, hogy ő meg rohamosan öregszik, na meg az sem, hogy a fiúcskái inkább rám csorgatták a nyálukat és nem rá.
Hazaérek, csurom vizesen, rohadt éhesen és fáradtan is. Lerúgom cipőimet és lepakolok az asztalra. Lerángatom a vizes ruhámat, ezeket kiteszem az erkélyen lévő szárítóra. Pucéran sétálok be, hogy felvegyek egy atlétát meg egy sortot. Mivel itthon vagyok és egyedül, azt hallgatok, amit akarok, pontosabban amit mások előtt amúgy letagadnék. Bár nem vagyok egy nagyon nőies nő, de Miley Cyrus új száma nagyon megtetszett. Nem csak dallamra, de a mondanivalója is mesteri. Bár azt pont neked köszönhetem, hogy megtanultam angolul is. Így be is kapcsolom, adva rá némi hangot és elpakolok az asztalról, csak azt hagyom kint amit a vacsihoz felhasználok. Természetesen egytagú zenekar, tánckar és séf vagyok ilyenkor. Ami kifér a torkomból, úgy énekelek azzal a nővel, aki eddig hidegen hagyott. Vagy négyszer meghallgatom egymás után. Mielőtt újra lejátszhatná a telefonom, hallok valakit, akit nem szeretnék a mai nap után.
Nami.: -Hallom, hogy itthon vagy! Hogy van pofád a mi számunkat hallgatni? -Mi számunk? Azt se tudta, hogy miről szól, amíg el nem magyaráztam neki, addig ki nem állhatta. Az viszont nagyon furcsa, hogy nem az én ajtómon dübörög, hanem valahol máshol. Az jó, mert tudtommal egyedül vagyok ezen a szinten. Mondjuk, mintha mondta volna a házmester, hogy nyáron valaki beköltözött, de hát alig lakok itt egy hónapja. Vagy nagyon elfoglalt ez a valaki, vagy mégsem volt igaz a pletyka. Kikapcsolom a zenét, addig odateszem a húst sülni, na meg a tésztát a vízbe teszem, csak ezek után megyek hallgatózni az ajtóhoz.
N.: -Nem lehetsz ekkora picsa, csak egy pofont kaptál... gyere ki és beszéljük meg... -Felcsuklik, vagy sír, nem tudom eldönteni, de az biztos, hogy már nem szomjas. Legnagyobb bánatomra hallom, hogy a szomszéd ajtót nyit.
N.: -Mi? Te nem is ő vagy... Vagy te vagy a pasija? De hát... azt mondta... a nők érdeklik... Engedj be! Veled csalt, miattad dobott? -Baszki. Kinyitom az ajtót és a lehető legabszurdabb látvány fogad. Nami részegen markolja a pólód alját, mert mást nem ér el, így próbál rángatni téged. Nem... ez csak egy állom lehet.
A.: -Baszki...-Oké, ezt tutira nem fogom kimagyarázni, de miért is kellene pont neked magyaráznom?
//Folytatom xD
-Óóóó magasságos Eris, miért szívatsz? -Sietősen indulok meg a lakásom felé. Lényegében ezt kaptam a 18. születésnapomra. Nem volt nehéz meggyőznöm erről anyámat, így legalább nem vagyok láb alatt. Ahogy felnőtté váltam, nem igazán tetszett neki, hogy ő meg rohamosan öregszik, na meg az sem, hogy a fiúcskái inkább rám csorgatták a nyálukat és nem rá.
Hazaérek, csurom vizesen, rohadt éhesen és fáradtan is. Lerúgom cipőimet és lepakolok az asztalra. Lerángatom a vizes ruhámat, ezeket kiteszem az erkélyen lévő szárítóra. Pucéran sétálok be, hogy felvegyek egy atlétát meg egy sortot. Mivel itthon vagyok és egyedül, azt hallgatok, amit akarok, pontosabban amit mások előtt amúgy letagadnék. Bár nem vagyok egy nagyon nőies nő, de Miley Cyrus új száma nagyon megtetszett. Nem csak dallamra, de a mondanivalója is mesteri. Bár azt pont neked köszönhetem, hogy megtanultam angolul is. Így be is kapcsolom, adva rá némi hangot és elpakolok az asztalról, csak azt hagyom kint amit a vacsihoz felhasználok. Természetesen egytagú zenekar, tánckar és séf vagyok ilyenkor. Ami kifér a torkomból, úgy énekelek azzal a nővel, aki eddig hidegen hagyott. Vagy négyszer meghallgatom egymás után. Mielőtt újra lejátszhatná a telefonom, hallok valakit, akit nem szeretnék a mai nap után.
Nami.: -Hallom, hogy itthon vagy! Hogy van pofád a mi számunkat hallgatni? -Mi számunk? Azt se tudta, hogy miről szól, amíg el nem magyaráztam neki, addig ki nem állhatta. Az viszont nagyon furcsa, hogy nem az én ajtómon dübörög, hanem valahol máshol. Az jó, mert tudtommal egyedül vagyok ezen a szinten. Mondjuk, mintha mondta volna a házmester, hogy nyáron valaki beköltözött, de hát alig lakok itt egy hónapja. Vagy nagyon elfoglalt ez a valaki, vagy mégsem volt igaz a pletyka. Kikapcsolom a zenét, addig odateszem a húst sülni, na meg a tésztát a vízbe teszem, csak ezek után megyek hallgatózni az ajtóhoz.
N.: -Nem lehetsz ekkora picsa, csak egy pofont kaptál... gyere ki és beszéljük meg... -Felcsuklik, vagy sír, nem tudom eldönteni, de az biztos, hogy már nem szomjas. Legnagyobb bánatomra hallom, hogy a szomszéd ajtót nyit.
N.: -Mi? Te nem is ő vagy... Vagy te vagy a pasija? De hát... azt mondta... a nők érdeklik... Engedj be! Veled csalt, miattad dobott? -Baszki. Kinyitom az ajtót és a lehető legabszurdabb látvány fogad. Nami részegen markolja a pólód alját, mert mást nem ér el, így próbál rángatni téged. Nem... ez csak egy állom lehet.
A.: -Baszki...-Oké, ezt tutira nem fogom kimagyarázni, de miért is kellene pont neked magyaráznom?
//Folytatom xD