Ilyen kedves kérdésre szégyen ilyen választ írni, de az a helyzet, hogy nagyjából semmit nem írok mostanában. Az egyszerű de nagyszerű képlet annyi, hogy elsőéves egyetemistaként nagyon küzdök még a zord valósággal, a kegyetlen sok tennivalóval (makettezés, rajz leadás minden napra jut valami éjjelbe nyúló tennivaló), és mire van egy lélegzetnyi szabadidőm addigra egyrészt agyilag olyan zokni vagyok, hogy nem sok értelmes dolgot tudnék alkotni, másrészt nem akarom, hogy az a kevés emberi kapcsolatom is tönkre menjen ami még van. Ötlet meg terv persze van bőven, óóó a lista szinte végtelen. Van a fejemben kamaszkori szerelmet visszaidéző femslash regény, két sci-fi az egyik a nevek hatalmáról a másik különleges ember-állat hibridekről és a döntésszabadságról, egy fantasy (keverve egy kis űr sci-fi vonallal) különös árnyakról amik belülről pusztítanak el mindenkit lassacskán. A bloggal magával kapcsolatban is voltak terveim, szerettem volna kipróbálni a videózást és ezzel színesíteni a tartalmat, plusz egy két izgalmas témát feldobni meg ilyesmi.
De egyenlőre marad az a néhány egyperces amiket vonatutakon szoktam lekörmölni és csoda napokon pedig egy egy rövidebb novellácska. Aztán meg reménykedünk, hogy találok magamnak valahogy időt erre is, mert lassan fizikailag fáj, annyira hiányzik :')

View more

Ezt a kérdést két napja kaptam, az azt jelenti, hogy a csütörtököm kéne elmesélnem. Maga volt a káosz :') Hajnali fél háromkor keltem, hogy ÚRISTEN ELKÉSEK AZ EGYETEMRŐL. Háromkor, miután lezuhanyoztam és megreggeliztem, rájöttem, hogy még nagyon nagyon sok időm van és visszafeküdtem aludni. Mikor másodszorra, a rendes időpontban felébredtem kiderült, hogy előző este elhagytam a pénztárcám. Egy kis zokogás és bankkártyaletiltás után bementem az egyetemre, ahol a nap fénypontja a rajz órám volt, a másik két órán (ábrázoló geometria előadás és gyakorlat) egy mukkot nem értettem :')
Miután vége lett az óráimnak visszamentem a kocsmába ami nem volt nyitva. Ellenben rájöttem hogy ott áll meg a 4-6os villamos és mivel a nyugatihoz készültem, hogy hazajussak gondoltam erőt veszek magamon (gyűlölök villamosozni :") ) és felszálltam. Félúton megszólalt a kedves vezető, hogy műszaki hiba húzhatunk a fenébe :) Végül elértem a Nyugatiba, ahol BUMM elszakadt a rajzmappán vállpántja.
Mire végül hazaestem már egy cseppet elegem volt, de kárpótolt, hogy találkozhattam a legjobb barátaimmal akiket hónapok óta nem láttam. Szóval ha ennyit kellett szenvednem ezért a találkozóért, ám legyen. Megérte.

View more