Metamoróka

Urgh... Borzalmasan cringe-ülök, valahányszor feljön a gyümölcsök témája... Szóval, aki nagy rajongója nekik ,most javaslom ne olvasson tovább, rant következik.

---

Egyszerűen utálom mindet. Kisgyerekkorom óta. Nincs olyan gyümölcs egyszerűen, amit el tudnék fogyasztani, mindegyiktől rosszul vagyok öklendezni kezdek, hányingerem van tőlük.
Szülők éveken keresztül próbáltak tömni vele (szó szerint tömni, emlékszem, egyszer visszaöklendeztem apámra az epret, mikor belenyomta kisgyerekként a számba... nem mintha egyébként gond lett volna az étvágyammal, vagy ne ettem volna változatosan), "MeRt EgÉsZsÉgEs!!!NÉGYKÉTSZERKETTŐGYÖKTIZENHAT!!!" címszó alatt... És, ha a szülői nyomás nem lett volna elég, jött a társadalmi nyomás... Senki sem értette, és mindenki megpróbált meggyőzni róla, hogy biztos csak nem találtam még meg azt, amelyik ízlik nekem, vagy nem ettem elég jó fajtát abból a bizonyos gyümölcsből...
-Nem szereted a gyümölcsöket? :O
'-Nem.
-Egyiket se? :O
'-Egyiket sem.
-Epret sem? Dinnyét sem? Almát sem? :O
'-Nem, egyiket sem. Undorodom tőlük.
-Pedig a *insert random gyümölcs* olyan finom. :O
'-...

---

Every
Single
Fuckin'
Time

---

És ezáltal meg lettem bélyegezve egész felnőttkoromig, hogy én meeeeennyire válogatós vagyok. Miközben csak a gyümölcsöket nem ettem meg, ami extra dolog volt. De mivel a család nagy része imádott mindenféle gyümölcsös dolgot...ezért én voltam a válogatós, finnyás gyerek... (Ha tudnák, mi mindent ettem meg kollégistaként...)

---

Egyébként tisztában vagyok vele, hogy valamilyen pszichés dolog lehet, mert pl gyümölcsös ízesítésű dolgokkal nincs bajom. Az epres, meg málnás joghurtokat, meg üdítőket, fagyit, stb, imádom. Narancsos, citromos üdítőket is. De amint kerülnek bele gyümölcsdarabok, vagy a baracklében elkezdem érezni az aljára lerakódott "gyümölcshúst"... Na akkor jönnek a tünetek. Így kifejezetten csalódás látni, amikor nézem a joghurtokat, és mindegyiken egyre gyakrabban jön elő a mára már megszokott marketing:
"MOST EXTRA GYÜMÖLCSDARABOKKAL!"
"MÉG TÖBB, MÉG NAGYOBB GYÜMÖLCSÖK!"
"100% EXTRA GYÜMÖLCSÖS ÍZ, EXTRA DARABOKKAL!"

---

Vannak olyanok, amik kifejezetten undorítóak, már szagra is. Ilyen pl a dinnye, aminek már a szagától is rámtör a rosszullét. A család pedig imádta nyáron fogyasztani. És egy olyan családi étkezési szokással, ahol nem állhatsz fel az asztaltól, amíg nem végzett mindenki az evéssel... Pláne, mikor 12 ember eszik egy asztalnál... Mindegyik dinnyét...Köpködi a magokat... Na az egy új szintje az undornak.

---

Szerencsére lassan tíz éve nem élek a családommal, és utoljára a nagycsaláddal egyik rokonom temetésén találkoztam. És nem mondanám, hogy hiányzik a környezet, különösképp étkezési aspektusból...

View more

Ízlése válogatja. Nekem például nem jönnek be a nálam idősebb nőszemélyek, és nem tudnám elképzelni magam egy ilyen kapcsolatban. Fiatalabb esetén már más a dolog, de azért 10 évnyi különbség már elég soknak tűnik (annak ellenére, hogy partnerem és köztem közelít ehhez a határhoz a korkülönbség). Elég más világban nő már fel 10 év elteltével valaki, így - bár nem lehetetlen, és nem vetem meg - én ritkán tudok elképzelni tényleges, őszinte partneri kapcsolatot ilyen korkülönbséggel.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem számít, de a külső még mindig egy olyan dolog, amin jóval könnyebb változtatni, és javítani, mint azon, ha valaki belsőleg unszimpatikus. Külsőleg vonzó személyiséggel max egy éjszakáig lehet vinni, de ha nem vagyunk szimpatikusak egymásnak, akkor hosszú távon csak kínszenvedés az egész... Ezzel szemben egy jellemben szimpatikus, bár kevésbé vonzó egyénben már jóval több potenciált látok. Ilyen esetben szerintem azért az jellegzetes, hogy a partnerének igyekszik minél inkább megfelelni külsőleg is mindenki, így hirtelen az lesz szembetűnő, hogy a partner sokkal szebben néz ki, mint korábban tűnt számára.

View more

Kedvelem a munkahelyemet, mivel szakmailag is jó kihívásokat nyújt, és ki tudom elégíteni a kíváncsiságomat, viszonylag jó fizut is kapok a betöltött pozíciómért, és nagyon jól tudok együttműködni a kollégáimmal, és másokkal, akikkel együtt szükséges dolgoznom.
Ami kifejezetten problémás viszont, és meg tud őrjíteni...az a management mértéktelen felelőtlensége, és hozzá nem értése az adott témákhoz, és feladatkörökhöz. Nincs azzal persze baj, hogyha nem értenek valamihez, hogyha a szakemberek véleményét és riportjait veszik alapul, de amikor fejest ugranak a szarba, magukkal rángatva az egész céget, majd a szakemberektől várják el, hogy húzzák ki az egész bagázst belőle... Az azért elég idegtépő tud lenni, pláne, ha már mérföldekre látod a gödröt, amibe ész nélkül vezetik bele a céges járművet...

View more