Féltékeny típus vagy?

Mint minden emberben, bennem is felébred néha a féltékenység, de általában nem szerelmi téren. Pl. a húgomra baromi féltékeny tudtam mindig is lenni, mert sokkal több figyelmet kap(ott) anyától, mint én, lévén sokkal több (volt) körülötte a megoldandó gond. Én meg mindig jó kislány voltam, megoldottam a saját problémáim nagy részét egyedül is, de ettől függetlenül vágytam arra, hogy anyu rám is annyit figyeljen. Szóval féltékeny voltam a húgomra. Néha még most is az vagyok. :D
Emlékszem, kislányként néha azt füllentettem, hogy nem értem, amit az iskolában épp tanultunk, pedig valójában értettem, csak azt akartam, hogy anya mellém is leüljön, és tanuljon velem. :)
Szerelmi téren nem igazán vagyok féltékeny. Úgy vélem, ha valaki velem akar lenni, az velem lesz. Ha meg nem akar velem lenni, akkor beleőrülhetek a féltékenységbe, akkor sem marad velem. Szóval ilyen szempontból felesleges féltékenykedni. :)