@Vattacukor98

Vera

Ask @Vattacukor98

Sort by:

LatestTop

Bántad már meg valaha, hogy nem mondtál ki valamit?

és már most is bánok sok mindent, amit azt hiszem, nem fogok elmondani

Related users

Ma van a Múzeumi világnap! Mi az, ami annyira elavult, hogy már múzeumba való?

amikor meglátom az ikeás lekvárt a hűtőben egyszerre érzem magam pestinek, mert nekem a mamám nem főz lekvárt, és mégis vidékinek, mert az ikeából van

Mi teszi otthonná a házat/lakást/szobát, ahol élsz? Mitől egyedi? Miben tükröz téged igazán?

Parlandorka
a szekrényeim tetején ágak fekszenek, az ablakpárkányokon lim-lom halmozódik és dezodorok az ablak mellett, rengeteg papír asztalon és zoknik hevernek az ágy alatt és kék-fehér vázákban a por maradéka, lámpákat a parkettára tettem és tükröket sarkokba, ahol véletlenül láthatok magamból részeleteket, a rendetlenség nem egyedi, de benne vagyok a szétszórt tárgyakban, részben és egészében a szobának

Ha egy fiú odamehet az utcán egy idegen lányhoz, hogy "volna kedved meginni valamit?", akkor egy lány miért nem mehet oda egy másik lányhoz, hogy "szívesen barátkoznék veled!"? A barátság miért nagyobb tabu, mint egy randi? Neked volt már ilyen késztetésed szimpatikus idegen felé?

Parlandorka
társadalmilag valóban nem elfogadott dolog ez, de ahol én találkoztam lányokkal nem volt vagy lett volna kínos. személyesen én nem vagyok jó a megszólításban és kellemetlenül venném, ha leszólítana valaki. és a társadalomban, ahol a szerelem idealizált és torzított képében hisznek, nem várom el, hogy barátkozásból szóljón kedvesen valaki. csend vagyok, mi mind azok és magányosak mélyen, nem felesleges szavakat szánkból idegek felé, hogy már mondatokban kelljen fogalmazni. azt hiszem, inkább szerelmet keresve, egy testbe folyni át, mint tavak medertelen, hamis vagy üres kapcsolatok

Next

Language: English