szia szerintem a lanyok tisztelete es megbecsulese mindennel fontosabb. azert hogy ezt a gondolkodasmodot terjesszem van egy oldalam. Kerlek ha egyet ertesz ezzel akkor tamogass egy lajkkal: https://www.facebook.com/aakuhar
ezt nem egy oldalon kell terjeszteni, hanem példamutatóan kell viselkedni a lányokkal:) na persze csak amelyik meg is érdemli:) a rendes csajsziknak nyitom a kocsiajtót, előreengedem őket mindenhol, le és feladom rájuk a kabátot. /időnként egyéb ruhadarabokat is, de ez most nem fontos:)/
tapasztalataim szerint nem érdemes várni, én már nem is igazán várok semmire és senkire, majd úgyis hoz valamit az élet, ha az nem tetszik, akkor megpróbálok rajta változtatni. amúgy sem vagyok várakozós fajta, ha kell valami, elébe megyek a dolgoknak inkább.) a várakozás unalmas, ami unalmas az felesleges, ami felesleges az meg idegesítő, szóval semmi értelme. a várakozás főleg a lusta és/vagy félénk emberek magyarázata a tehetetlenségükre.
a problémák elmondása az, amikor megbeszéled valakivel, ezt persze meg kell, hogy előzze az, hogy magaddal megbeszéld, azaz feltárd a saját problémáidat. a szomorúság kifejezése önkéntelen dolog, spontán jön, ha már rájátszol, az az önsajnáltatás. ha szomorú valaki a környezetemben, azt megpróbálom jobb kedvre deríteni, vagy beszélgetni vele a gondjairól, ha valakin látom az önsajnáltatás jeleit, akkor ezt a tényt szárazon közlöm vele, és megkérem, hogy ezt hagyja abba, mert nem vezet sehova:)
Épp most:
(mit)Eszel ?
(mit)Iszol ?
Kire/mire gondolsz ?
Mit hallgatsz ?
Mire vársz ?
paradicsomszószos makarónit ettem pár perce, almás-fahájas teát ittam, az előbb megválaszolt kérdésre gondoltam, a gép zümmögését hallgatom, és várom, hogy írjon valaki:)
igen, nem kéne túlnépesedni:) a bolygónak, és az erőforrásainknak van egy természetes eltartó ereje, a víz tisztulása, termőföldek nagysága, stb., ez állítólag a mai népességnek a duplája, de ha folyamatosan szaporodunk, hamar elérjük ezt a létszámot, és onnantól kezdve majd jönnek az ebből fakadó problémák, eddig nem kéne elmenni.
ezt inkább nem fejteném ki bővebben..:) de egy kis "gyöngyszem" álljon itt a közelmúltból : csajszi : - majd közben foghatnál kicsit erősebben is..:) én : - aham, értem.. szóval bánjak veled keményebb kézzel? csajszi: - hát igen.. én : - szóval az egyik kezem szorongassa a vállad, a másik meg a popsidat? csajszi : - egyik kezed a torkomat, másik a hajamat inkább:) én: - khm..:) hát jó..:)
Számodra mit jelent feltétel nélkül kedvesnek lenni? Te képes vagy rá? Tudsz jót tenni egy olyan emberrel, akit utálsz, akkor is, ha nem érdemli meg? Szerinted lehet ez a helyes viselkedésforma bizonyos helyzetekben?
én úgy érzem, alapból nagyon kedves tudok lenni mindenkivel, néha olyanokkal is, akik nem érdemelnék meg, ha kisebb a gondom az illetővel, akkor még tudok vele rendes lenni, ha nagyobb a gond, akkor viszont már nem. ha erőltetjük a kedvességet olyankor is, ha a másik nem érdemli meg, az valamiféle hazugság, mert nem vagyunk őszinték a másikkal.
Milyen oka lehet, ha egy számodra fontos személy egyik napról a másikra nem beszélne veled, és azután sem jelentkezne? Veled történt már ilyen, vagy te tettél már ilyet? Mit teszel ebben a helyzetben?
tavaly történt ilyesmi : először 2 éve találkoztam egy csajszival, egy tali lett, de nem jöttünk össze, aztán néha keresgetett, majd eltűnt, újra keresett.. aztán mikor volt egy kis mélypont az életében, megtalált megint, és lássunk csodát, akkor persze tudtunk talizni, mikor panaszkodnia kellett.. nem volt szívem magára hagyni, hát elmentem és meghallgattam a nyomorát, próbáltam vigasztalni, ezt azzal "hálálta" meg, hogy utána megint nem jelentkezett, de hogy megelőzzem a szinte szokásos "te is csak leszarsz, mint a többi" üzeneteit, így pár hónapja írtam egy sms-t neki, a telója átvette, nem írt vissza, szóval részemről lezárva az ügy.