Ha ágyad fölé éjjel árny hajol - én vagyok az. Ha megreccsen a padlód szélfútta hajnalokon - csak én vagyok az. Ha árnyak szökkennek sikátorok ásító mélyén utánad, ne félj - nem vagy egyedül. :)
Marylin Monroe (harmadik) férje az (amerikai) modern dráma (egyik) legnagyobb mestere volt, Marylin pedig nagyon szeretett olvasni, bár a PR-ja ezt kisebbíteni igyekezett.A képen a férje könyvét olvassa. (Ja, hogy te rólam akartál volna? Sorry.)
Tavasz:Szöszke kislány téltől piszkos arccal, a hajából pillangók és fehér nárciuszkoszorú sarjad, a mosolya napfénytől sugárzó, de bizonytalan és óvatos. Hótól olvadt patakok futnak végig a vénáiban, a szeme álmokról mesélő, fehér ürességről suttogó.Nyár:Sugárzó kamaszlány, a hajában napfény és könnyű szél, szökellve lépdel és vele ring a látóhatár, mögötte lüktetve vonagló hőség és portól izzó országút, villámok cikáznak körülötte és aranyló mezőkről csacsog. Ősz:Az érett nő szépsége, koszorúba font, hervadástól égő levelek a hajában, a karján füstös avar fut fel és megtépázza a bőrét, vadrózsa tüskéi fonják körbe a derekát és a lépte nyomán csipkebogyó vérzik.Tél:Csend. A szemét jégkristályok kaparják üresre, az ónszínű éjszaka mozdulatlan körülötte. A torkát hó lepi be, a hajszálai között fekete tollak, akár az alvadtvér. Egy kislányról álmodik, akinek a hajából mintha hópelyhek hullanának. Vagy talán - virágszirmok.
Hihetetlen hogy ennyire okos és szép vagy, a generációd legtöbb nője meg felfújt szilikonbaba
Ezzel itt nem érsz el semmit. Nem fogom hagyni, hogy más nőket ócsárolj, főleg nem úgy, hogy nekem próbálj hízelegni mellette. Ez a "többi nő vs. bezzeg te" klisé sértő és hamis, törődj bele, hogy a "többi nő" is úgy néz ki és úgy öltözködik, ahogy neki tetszik és rohadtul nem a te ízlésednek akar megfelelni.
Mondtam már, hogy ez már az azon túli lét, a bardo.Engem nem zavar. Eddig is ugyanaz a húsz ember követett és eztán is, szerencsére nagyon értelmes és aranyos csapat alakult itt ki, pont leszarom, hogy nem vergődik még itt negyven névtelen, akikre úgysem vagyok kíváncsi.
A kövér emberek undorítóak. Nem szabadna őket ellátni kórházakban, ha bizonyítottan a súlyuk miatt betegek. Csak maguknak köszönhetik. Gusztustalan féreg mind.
Mindig lefelejtitek a végéről a “mármint szerintem, ami egyébként nem köt senkit és sajnos nem is érdekel senkit” pici félmondatát.
Hogy felismerjük: elsősorban emberek és nem lányok, anyák, feleségek, barátnők, prostituáltak és szentek, messzi hegycsúcsok felett úszó érthetetlen tünemények.
Ha-ha-ha-hah.Szóval de nem ám. Nem... szeretem a helyesírás szót sem és határozottan utálom a mesterséges szabályrendszert, ami keretbe zárja a nyelvet, az élő nyelvet, a beszélt nyelvet, poszt-diszgráfiásként egy aknamezőn imbolygó vizespohár vagyok.(Közben pedig égeti a szemem, ha tudom, hogy elvétettem, tudathasadt egy helyzetke.)