szoktam lehúzni a magánkiadást,persze tudom,hogy nagy része szerkesztetlen szemét,de nem mind.Jó,persze ez is ízlés kérdése meg tök szubjektív,kinek mi igényes, de én pl. elég kényes ízlésű vagyok könyvek terén, de találkoztam eddig 2 olyan íróval, akik hihetetlenül jók, pedig "csak" magánkiadásúak
Persze, a magánkiadás lehet jó! Lehet rosszul fogalmaztam, de csak a szerkesztetlenekre gondoltam. :) És 99%-ban én csak olyanokkal találkoztam. De való igaz, sok könyv olyan, amit nem lehetne eladni a nagy kiadóknak, mert nem mainstream és nem látnak rá akkora piacot. Manapság viszont már ilyenkor meg lehet próbálkozni magánkiadással, amit tök jó dolognak tartok. De azért lássuk be, főleg itthon a magánkiadott könyvek azok, ahol a rokonok szerinti zseni kiad valamit, amit csak úgy összehányt. :D Legalábbis kétlem, hogy az egyik magánkiadó oldalán regisztrált 2000 író mind ilyen meg nem értett tehetség lenne - a legtöbben eladható zsáner irodalmat írnak, csak rosszul.
Kíváncsi lennék, melyik könyvekre gondolsz magánkiadásban. :)
Amúgy visszatérve a blogos dologra: Lehet, ez csak egy elmélet, de sokan nem is akarnak nagyon hosszú szöveget olvasni, elég nekik az ilyen "beetető szöveg," mint ami a borítókon is szokott lenni "Jajj, eszméletlen jó, sírós, drámai" és azzal megelégszenek. Persze, valakinek ennyi elég, de én mindig szeretem tudni egy könyvről, hogy úgy nagyjából milyen X és Y szerint, akiknek ismerem az ízlését és tudok abból következtetéseket levonni. Ezekre alapozom, hogy mit veszek meg, mert akkora a várólistám, hogy nem tudok mindent egyből megvenni. :D Attól még persze beleolvasok a könyvekbe, csak máshogy teszem őket sorba prioritásilag. Szóval ebből azt akarnám kihozni, hogy szerintem azok, akiknek nincs ilyenfajta válogatási, szűrési gondjuk, azoknak megfelelhet ez a stílus is esetleg. (Noha nem akarok általánosítani.)
Kíváncsi lennék, melyik könyvekre gondolsz magánkiadásban. :)
Amúgy visszatérve a blogos dologra: Lehet, ez csak egy elmélet, de sokan nem is akarnak nagyon hosszú szöveget olvasni, elég nekik az ilyen "beetető szöveg," mint ami a borítókon is szokott lenni "Jajj, eszméletlen jó, sírós, drámai" és azzal megelégszenek. Persze, valakinek ennyi elég, de én mindig szeretem tudni egy könyvről, hogy úgy nagyjából milyen X és Y szerint, akiknek ismerem az ízlését és tudok abból következtetéseket levonni. Ezekre alapozom, hogy mit veszek meg, mert akkora a várólistám, hogy nem tudok mindent egyből megvenni. :D Attól még persze beleolvasok a könyvekbe, csak máshogy teszem őket sorba prioritásilag. Szóval ebből azt akarnám kihozni, hogy szerintem azok, akiknek nincs ilyenfajta válogatási, szűrési gondjuk, azoknak megfelelhet ez a stílus is esetleg. (Noha nem akarok általánosítani.)