Andi_0730

Szia! Nem is tudom, ilyenkor mit kell mondani.
Annyira jól esnek az ilyen kedves mondatok, még ha nem is ismerem az illetőt. KÖSZÖNÖM!
Először nem tudtam meghallgatni gépen, de aztán telefonról megnéztem.
Nagyon szépen és választékosan beszélsz.
Azt vettem ki, hogy sokan beszóltak már neked itt askon, de sosem hagytad, hogy megtörjenek.
A névtelen oltásokra is frappánsan reagáltál,nem hagyod, hogy kis senkik beszólogassanak neked.
Nem volt szándékomban megsiratni, csupán olyan átéléssel és szívszorítóan beszéltél, hogy meghatott.A beszédstílusod, a hanglejtésed, s mindezt úgy, hogy nem sírod el magad.Nagyon tanulságos kis videó, ami szerintem most elgondolkodtat néhány embert a gép előtt.
Tetszik, hogy ezt így elmondtad, s nem , nem égetted be magad. Csupán már annyira ki akartad mondani, ami benned van, hogy úgy érezted, ennek videóban is hangot adsz.
Láttam nagyon sokan kértek tőled véleményt, amit szívesen csinálsz, s nem sajnálod rá az idődet.
Köszönöm szépen, hogy így gondolod: Olyan embernek képzellek el, aki szeret másoknak segíteni, s nem vár cserébe viszonzást. Aki bárkit képes felvidítani pár jó szóval(nagyon jó példa erre a videód is)
Még egyszer köszönöm:)
Legyen szép napod!:)

View more

Szia, jó reggelt:)

---

Párszor már elkezdtem írni a választ, mert kerestem a megfelelő sorokat, gondolatokat.
Mióta érzek? Születésem pillanatától fogva, ha egy kicsit mélyebben belemerülök.
Később, ahogy nőttem, éreztem, hogy szeretnek.Hogy van egy családom, ahova tartozok.
Bár ezt így gyerekfejjel még nem fogtam fel, hogy mit is jelent, csak azt tudtam, hogy van egy hely, ahol biztonságban érezhetem magam, ahol szeretnek,s jó lenni.
Később, amikor nyolcéves voltam, elveszítettem az édesanyámat.
Hogy milyen érzések kavarogtak akkor bennem?
Fájdalom. Egyfajta űr, ami a mai napig így maradt.
Bár, már félig-meddig megértettem, hogy el kell ezt fogadnom.
Igen, anya nélkül nőttem fel.
Bár édesapám,nagymamám mindig itt voltak nekem, de egy apa ha egyedül marad a gyerekivel, az anya szerepét is be kell, hogy töltse.
Nem volt egyszerű, s nagymamám próbált anya helyett anya lenni, de azért más egy nagymama, mint egy édesanya.
Az iskolai alsós anyák napi ünnepségek, nekem ilyenkor mindig fájdalmasak voltak.
Minden ember érez. Van akinek könnyebb kimutatni az érzelmeit mások felé, van akinek nehezebben.
S hogy ki ismer a családon kívül a legjobban?
Bátran kijelenthetem, hogy a barátom. Ő az, aki észrevette bennem azt, amit más eddig nem vett észre.
Aki a legapróbb dolgokat is tudja rólam.
Immár lassan másfél éve.
A verset, még tavasszal írtam(sajnos dátum nincs), de még mindig fen áll, talán még jobban is.

---

(aki elolvassa, köszönöm, hogy megtisztelt vele)

---

Mikor szemeidbe nézek, az mindent elárul,
nevetésed látván elmémből elhárul,
minden rossz,s minden ártalom,
ha két kezed foghatom, tabu szó a fájdalom.

---

Nekem te vagy a boldogság, miattad nevetek,
neked köszönhetem, hogy hiszek még s szeretek.
te táplálsz engem, mint az óceán a tavakat.
leírhatnám szebben is, de nem találok szavakat.

---

S mit érzek akkor, amikor rád nézek?
ha itt vagy, ilyenkor érzem magam egésznek.
mikor szíved kitárul, s szívemet kérdezi,
vagy mikor ajkad, a csókjaimra éhezik.

---

Mikor szorosan ölelsz, s simogatom arcodat,
így elfelejthetjük a mindennapos bajokat.
miket közösen vívunk az életnek mezején
Az idők végezetéig csak te és én

---

2014 tavasza
írta Kiss Andy

View more

Szia, jó reggelt.

---

Az oldalról még nem hallottam, viszont nagyon sok az ilyen és ehhez hasonló eset.
Ez az amit, sohasem értettem. Ha annyira szeretik egymást, mint ahogyan a külvilág és önmaguk felé mutatják, akkor semmi szükség nem lenne erre.
Valószínűleg már hosszú kapcsolatban vannak, s úgy gondolják, jót tenne egy kis változatosság, valami újat is kipróbálni de más valakivel. Aztán ha nem jön be, ott van a biztos pont a párjuk, (ha nincs ló, jó a szamár elv is.) Ahelyett, hogy szépen leülnének, s átbeszélnék, hogy mi az, ami megváltozott a kapcsolatukban,s mire kéne jobban odafigyelni.
Az a baj, hogy mostanában már "nincs idő leülni", átbeszélni azokat a dolgokat, amiben változtatni lehetne.
Pedig mindig ki lehetne valamit találni, hogy ne unatkozzanak a felek, s igenis beszélni kell a "problémákról, " kívánságokról.
Most ez így kicsit furcsán hangzik, de a szexualitásban is(főleg ha már idősebbek, régóta együtt vannak.)
Vannak párok, akiknél ez tabu téma, ahogy esik, úgy puffan.Pedig azért párkapcsolat, mert két emberről kellene, hogy szóljon, s ezt is meg kellene beszélni.
Az, hogy közben a másikat kihasználva s a háta mögött folytatni titkos viszonyt, az undorító. Akkor már inkább szakítsanak, de akkor ismét jön az, "de hát az nem olyan egyszerű." Ilyenkor mindig ezzel takaróznak.Az, hogy így akarnak drámát csempészni? Ha kiderül, az már elég nagy botrány lehet, pláne ha a másik fél meg érzékeny, de az is lehet, hogy ő is ugyanezt csinálja.

View more

Szia, szép estét.:)

---

Ha egy fontos döntést kell meghoznom, ez is több mindentől függ. Magánéleti dolgokban szinte kivétel nélkül a szívemre, s a megérzéseimre hallgatok, illetve a másik felet is előtérbe helyezem.
Meg szoktam hallgatni a véleményeket, de akik nem látják és érzik át az adott helyzetet, nem tudnak messzemenő következtetést levonni, csak annyit, amennyit megosztok velük.
Családon belül elmondhatják a véleményüket, amit meg is szoktam hallgatni, de megfogadni már nem mindig. Viszont próbálunk olyan kompromisszumokat kötni, ami úgymond "megfelelő". De nem élhetik az életem helyettem, pláne, hogy már nem vagyok kiskorú.

---

Vannak döntések, amikhez viszont már segítséget is szoktam kérni. Itt sem várom el, sőt kifejezetten nem szeretném, ha más oldaná meg a problémákat helyettem.Vannak élethelyzetek,amikor más számomra fontos ember segítségével hoztam meg egy döntést, illetve mérlegeltem magamban, hogy hogyan is kellene meghoznom azt.
Sajnos elég önfejű vagyok ilyen téren, gyakran megyek a saját fejem után, mert úgymond "szégyenlem megkérdezni", milyen úton induljak el,s ha esetlegesen nagyot hibázom, olyankor mindig utólag szólok, amivel kicsit fel tudom idegesíteni a körülöttem lévőket.
Ezután persze már segítséget kérek, s utána már könnyebben tudok döntést hozni.
Köszi a kérdést, szia.

View more

Szia:)
Pont tegnap volt egy ilyen kérdés, hogy az emberek miért nem bíznak saját magukban, illetve miért elégedetlenek magukkal szemben.

---

A túl sok elvárást és a megfelelési kényszert említeném meg.
Amíg ezeket a szenny műsorokat nézik, s a társadalom által elvárt és diktált kialakított képnek akarnak megfelelni(
például külsőre a lányok legyenek 45 kg alatt, és egyéb dolgok
megfelelés az iskolában/otthon, munkahelyen,)addig úgy fogja fel a dolgokat, hogy egyfajta mércét alakít ki, s mindaddig, amíg meg nem felel az elvárásoknak, addig önmagával szemben is elégedetlen lesz.
Kudarcélmények, nem találja a helyét a világban, s folyton meg akar valakinek felelni.

---

http://ask.fm/picyandee/answer/117352177294

---

s itt a linkelt válasz is:)

---

Erre van is egy megfelelő idézetem.
"Az erő, hogy hiszel önmagadban,ez a kulcs, mely megváltoztatja a sorsod".
Bár idézet nélkül is tudom ezt.
Régebben, úgy Általános Iskolás koromban, nagyon bizalmatlan voltam magammal szemben.
Emlékszem, mindig azt mondogattam, hogy nekem ez úgy sem fog sikerülni.
Nyolc éves lehettem, mikor úszni tanultam, s az úszómester belevágott a vízbe. Ott azonnal abbahagytam, mert nem bíztam magamban. Pár évvel később viszont újra elhatároztam, s nem hagytam abba.
Jártam karatéra, röplabdára, néptáncra, de akkor még 9-13 éves koromban még nagyon nem tudtam mit akarok, így abba is hagytam mindet.
Ez az egész, csak rajtunk, a hozzáállásunkon múlik, s azon,hogy mennyire vagyunk elszántak.
Kívánhatom azt, hogy sikerélményeim lesznek, ha nem teszek értük.
Egy egészséges magabiztosságra szükség is van, mert ha folyton elégedetlenek vagyunk magunkkal szemben, akkor sosem lesz sikerélményünk, s az örökös kudarcok csak még jobban visszahúznak.
Azért is lehet ez, mert ha mindenki azt sulykolja neki, hogy te erre nem vagy képes, örökösen ezt hallja/kapja otthon, az iskolában, hogy ő semmire sem jó, pluszban amúgy is egy nagyon gyenge jellem, akkor ő is úgy van vele, hogy finoman szólva, fittyet hány az egészre, meg sem próbálja az adott feladatot, s inkább rávágja, hogy neki nem fog menni.
De ha igyekszik, (nem számít, ha nem a maximumot éri el), de megpróbálta, akkor az már egyfajta ösztönzés kellene, hogy legyen, hogy igen, én erre képes vagyok, képes vagyok a lehető legjobbat kihozni magamból.
De mivel örökös önbizalomhiányban szenved, ezért van az, hogy magában sem bízik.
Ez lehet egy rossz élmény, egy bántás, vagy bármi más. De ha már van valaki , aki ösztönzi őt, akkor valamelyest , sőt nagyban lehetne javítani ezen.

View more

Szia:) Nem probléma, s köszi a kérdésed:)

---

1.Rengeteg kedvencem van, mindegyik másért. Vannak köztük olyanok, amik nem is igazán idézetek, hanem inkább gondolatok, érzések, megfogalmazások.
Párat felsorolok a kedvenceim közül.
Mint a kanyar sarkába döfött
Sírkereszthez a fakókék művirág
Úgy vagyok én is rögzítve hozzád
Bonyolult drótozással
Melyet a vihar és a rozsda gyakran megtép.
Finy Petra

---

(Emlékszem , ezt az idézetet küldtem el a barátomnak is(kézzel írt levélben, s nagyon tetszett neki.)Egyszerű, de mégis különleges a számomra.

---

A másik, szintén kedvencem, mert olyan, mintha én írtam volna

---

Az, hogy te vagy nekem, büszkeséggel tölt el, és boldoggá tesz, ha csak rád gondolok. De kétszer olyan boldog leszek, ha végre újra átölelhetlek, s láthatom azt a szerető szempárt, amely csak nekem ragyog, s ha megcsókolhatom azt az édes kis ajkadat, mely csak értem remeg.
Albert Einstein

---

"Nem lehet ura önmagának, aki nem ismeri magát. Az arcnak van tükre, a léleknek nincs." (Ez a másik kedvencem.Aki nem ismeri önmagát, a lelkét sem ismeri.

---

2 Az életcélomról, s a jövőbeni tervekről már többször írtam.
Az első és a legfontosabb amit szeretnék, az fejlődni és tovább képezni magam a szakmámat illetően.. Mindezek után egy stabil munkahely. Tudom, hogy nem az lesz majd életem végéig levő munkahelyem, de valahol el kell kezdeni. Mindezek után lehet gondolkodni a távolabbi dolgokról is. Mint oly sokan, én is majd szeretnék külön költözni saját lábra állni.
Lehetőleg ezt a barátommal szeretném majd megvalósítani. Ha ezek megvannak, akkor jöhet majd a családalapítás. Nem az számít majd, hogy egy panelben, vagy egy kertes házban fogunk élni. Hanem az, hogy a benne élő emberek jól érezzék majd magukat benne. Egy olyan hely, ahol az ember megnyugvást talál egy fáradt nap után.
Ahova ha hazamegy az ember esténként, öröm, és boldogság várja. Lehet, hogy ez így túl álomszerű. Én sem azt mondom, nem lennének hullámvölgyek, vagy problémák, mert olyan nincs.
Minden családban lesznek majd jobb, és rosszabb időszakok. De egy olyan helyet szeretnék, ahol mindenki örül a másiknak. Ahol bizalom és szeretet van. Sok-sok közös program, kirándulások.
Számomra ezek a dolgok lennének a legfontosabbak az életemben, amiket szeretnék.

View more

Köszönöm a követésed!:)

---

Az első és a legfontosabb, az egészség.
Az egészség nagy kincs. Ha egészséges vagy,nincs semmi betegséged, boldog, s kiegyensúlyozott az életed, akkor azt igenis meg kell becsülni.
Soha nem tudhatjuk, mit hoz a holnap.Vigyázzunk magunkra,sportoljunk, legyünk sokat a szabad levegőn.
Járjunk el mindig szűrővizsgálatokra, hogy megóvjuk az egészségünk. Teljesen lehet lehetetlen, de ezekkel mi is nagyban hozzájárulhatunk..

---

Boldogság. Ha boldog vagy, s kiegyensúlyozott az életed, s nem vagy depressziós(ami sajnos a mai világban elkerülhetetlen),nem stresszelsz, s azok az emberek vesznek körül, akik számodra fontosak(család, a párod, a barátaid), akkor más nem is kell ahhoz, hogy boldog légy.
Nem az számít, hogy el tudsz -e minden évben menni nyaralni, vagy éppen melyik telefont vetted meg magadnak. Ezek csak tárgyak, s nem leszünk boldogabbak tőlük.
Viszont, ha ezek megvannak,akkor már tettél azért, hogy te is kiegyensúlyozott legyél.
Találtam egy pont idevaló képet is hozzá.

View more

Most veszem észre, egy csomó dolgot helytelenül írtam le.
Az a fránya sietség.
Szóval akkor újra.

---

A művészetnek is több ága van.Festészet,fotográfia,kézművesség.
Nagyon szeretem a szép dolgokat bár nincs jó kézügyességem ilyen téren.
Néha, ha éppen rám jön az alkothatnék, akkor próbálok valamit készíteni, bár inkább nézni szoktam a szép képeket, festményeket, valamint szívesen olvasok cikkeket, könyveket ilyen jellegű témákban.
Tetszenek a különböző népek kultúrájáról szóló dokomentum filmek, ha épp egy ilyen műsor van, s érdekel, akkor rendszerint megnézem őket.
Nagyon tetszenek Jim Warren festő képei.
Csodálatos festményei vannak, maga az ábrázolás, a téma, a színek ami nagyon megfogott benne, illetve, ha ránézek a képeire, akkor mindig az adott festménybe "képzelem magam", hogy vajon mire gondolt amikor festhette? Mik járhattak a fejében?
Mennyire érezte magát szabadnak, amikor ezt a festményét készítette?
Nagyon sok képe van fenn a neten, (a facebookomon külön albumom is van a képeivel.)

View more

Szia, szép estét! Nagyon sok dologra tudnám azt mondani, hogy érdekel
De akkor leírok pár dolgot.
Nagyon szeretem a vonatokat. Emlékszem, még kicsi voltam, s apának még a volánnál volt a munkahelye, rendszeresen levitt a vasútállomásra,én meg gyerekfejjel ott néztem őket, s mindig fel akartam ülni.
Jobban szeretek vonattal utazni, egyrészt gyorsabb, másrészt mindig lehúzom a az ablakot, s gyönyörködöm a tájban. Bár mostanában nem voltam.
Van egy kedvenc oldalam is, a www. railpictures.net innen szoktam képeket leszedni, s meg is osztom őket.
Barátom vasútnál dolgozik, s mindig sokat mesél, hogy éppen merre járnak, s képeket is szokott küldeni.

---

Érdekel más népek kultúrája, rendszeresen olvasok erről is. Ha sok pénzem lenne utazgatnék a világban, és az országban is, de sajnos nem tehetem meg. Legalábbis egyenlőre nem.
Szeretem a kutyákat,(husky mániás vagyok mondhatni, remélem, majd ha családom, saját lakásom lesz, nekem is lesz egy négylábúm.

---

Szabadidőmben szeretek biciklizni, akár hosszabb távra is, legutoljára Alsóörsön voltunk barátommal.
Ezenkívül szeretek olvasni, leginkább ifjúsági könyveket, de bármi jöhet igazából ami megfog.
Sok mindenért tudok lelkesedni,elég egy apró dolog, vagy éppen téma, (például a régi dolgok iránt). vagy egy beszélgetés során is kialakulhat olyan dolog, ami éppen érdekel.

---

s akkor egy képet is csatolok,Svédország, Lennheden:)

---

http://www.railpictures.net/viewphoto.php?id=329383&nseq=11

View more