Teljesen egyetértek @Feketeszem-mel ebben a témában. ugyanúgy, ahogy nem mindenkinek való gyerek (ez egyébként tényleg nem értem, hogy sok embernek hogy nem egyértelmű még xd), úgy vannak olyan attitűdök, személyiségvonások, életviteli sajátosságok, amik egy normális párkapcsolatot tesznek lehetetlenné.
Erről mindig az jut eszembe, hogy néhányszor rácsodálkoztak már emberek, hogy a szüleim 20+ év után hogy a phicsába nem házasodtak még újra, én meg mindig kvázi elröhögöm magam, mert aki ilyen kérdést feltesz, az milliLYÓ százalék, hogy nem ismeri a fateromat meg a muteromat xdd
Na mindegy, anélkül, hogy túlságosan személyes vonatkozásba belemennék, ez az alkalmatlanság amúgy száz meg száz dolgot takarhat. Van, aki brutál önző, és elképzelhetetlen az esetében, hogy egy másik emberhez megtanuljon alkalmazkodni, áldozatot hozni, etc... A másik a monogámiára képtelen. A harmadik brutál elfoglalt, karrierista ember, így kizárt, hogy valaki mellette ne érezze magát elhanyagolva. Meg még ezer és ezer személyes dolog. Szerintem jobb, ha ezekre az ember magától rájön, minthogy éveket vegyen el mások életéből.
Szóval ja, szerintem egyértelműen van ilyen, nem is kevés.
Max azért elképzelhetetlen, mert eléggé romantika-centralizált világban élünk, úgyhogy ilyen általános meggyőződés, hogy boldogság=párkapcsolat, vagy párkapcsolat=boldogság. Hát szerintem egyik sem igaz így önmagában :D