#csajok

Szép napot Neked is!

---

"Mostanában". :-)
Nem csak mostanában, hanem mindig. :-)

---

Mérleg a jegyem és hát ez amolyan kötelező egyensúly, hogy a belső és a külső (ami nálam pl. minden nap a helyzethez/tennivalóhoz passzoló öltönyt is jelent, ha kiteszem a lábamat a lakásból) harmóniában legyen.

---

Nekem ez a külső-belső harmónia/egyensúly jobban bejött az évek során, mint a sokaknál túlhajtott "a külső a fontosabb, az elsődleges" és ez már azonnal depibe hajszolja őket, hiszen nem felelnek meg a modell-típusú külső elvárásoknak, ami meg rányomja a bélyegét az egész életükre... de a szakadt (és sokszor koszos) farmert soha le nem cserélnék, a csajok a természetes viseletet (pl. melltartó elhagyása [főleg kánikulában], magas sarkú cipők hanyagolása stb.) még véletlenül sem részesítik előnyben stb.

---

Szóval: kimondottan jól érzem magam így, hogy a külsőm és a belsőm teljes összhangban van (a saját megítélésem szerint).

View more

Szép estét!
Alapvetően az a véleményem, egyben tapasztalatom, hogy amikor nem a törvény, akkor a sors (Isten?) szolgáltat igazságot. Pl. vegyünk egy gonosz embert, aki élete során sokaknak árt...már többször írtam erre példát, hogy az életben visszakapja, vagy más módon előbb-utóbb meglakol miatta. Amikor ez bekövetkezik és hallom a hírt, csak bólintok: "így kellett lennie".
Természetesen vannak / voltak helyzetek, amit gondolkodó felnőttként, szervek és hatóságok nélkül old meg / hárít el az ember. Néha előfordult ilyesmi, és a gyerekeim abúzálása kapcsán.
Egyet elmesélek. A fiatalabb lányom 6. osztályba járt, épp betegen volt itthon. Mivel "udvarolt" neki a suli legmenőbb fiúja (aki két évvel idősebb is volt nála), a suli féltékeny
nyolcadikos lányai közül kettő vagy három összefogott és a telón kb. olyasmit üzentek neki, hogy remélik, sokára gyógyul meg, mert ha visszamegy a suliba, elkapják az udvaron többen együtt, és úgy szétverik, hogy törik minden csontja és folyik a vére literszám, és hogy jó, ha a kórházba viszik és nem a temetőbe. Kb. ez volt a szöveg, 12 évvel ezelőtti a sztori.
Jogász lévén - no meg józan paraszti ésszel sem - nem akartam semmit csinálni forró fejjel, nyilván nem megoldás dühből bármi hülyeséget csinálni. Ehelyett ráírtam a "főkolompos" lányra. Közöltem, hogy kinek az anyukája vagyok, és olvastam a fenyegetésüket, és el is mentettük, hogy szükség esetén bizonyítékként szolgáljon. Amennyiben nem vonják vissza, és valaha is újból fenyegetik, vagy csak egyetlen ujjal hozzányúlnak a lányomhoz, azonnal megyek a szüleikhez, majd az igazgatóhoz és ha kell, minden szükséges hatósághoz és szervhez, és utána megnézheti a jövőjét. Meghökkent a leányzó, elnézést kért, még "barátkozni" is próbált velem.
Soha többet nem szóltak fenyegetőleg a lányomhoz ezek a csajok, nem hogy megverték volna.
Sőt, elterjedt a városban, hogy a lányommal nem lehet csinálni semmit, mert "ügyvéd az anyja és megvédi"...

View more

Merem remélni, hogy a kérdést nem a szexuális fantázia ihlette, mert, ha téged ez izgat fel, akkor legnagyobb jóindulattal üzenném neked, hogy baszódj meg.

---

Ennél undorítóbb és taplóbb viselkedést amúgy nem igazán tudok elképzelni, és az ilyen gyáva pöcsök amúgy megérdemlik azt, hogy visszaalázzák őket. Egy tömött tömegközlekedési eszközön meg ők sem tudnak hova menekülni.

---

Volt hasonló élményem, mikor télen, nagykabátban ültem a buszon. Munkába menet voltam és, ha jól emlékszem, kimaradhatott egy járat, emiatt volt a szokásosnál is nagyobb heringparti.
A lényeg az, hogy egy faszi mellettem állt ( hehe, pun not intended ) és eleinte még el is tudom hinni, hogy a véletlen szülte a dolgot, mert a háta mögött volt az ajtó és folyton lökdösték és "kénytelen volt" hozzám simulni. Aztán gondolom utána már meg is ihletődött. Engem a dologban amúgy az lepett meg a legjobban, hogy egy tök jól szituált, 30 körüli csávónak tűnt, szóval így nem is tudtam hova tenni magamban a dolgot.
A helyzetet úgy oldottam meg, hogy annak ellenére, hogy alig lehetett a buszon közlekedni, én nagy lendülettel megragadtam a táskámat, hogy a könyökömmel ágyékon üssem vele -amitől felszisszent-, majd felálltam és elfurakodtam a busz közepébe. Egyedül tényleg csak a social anxiety tartott vissza attól, hogy fel is szólaljak és valami olyat mondjak a tömegbe, hogy " vigyázzanak emberek, valaki itt nagyon kanos!"

---

A másik, ami még meglepett ebben a helyzetben, hogy egyáltalán nem bénított le. Ettől függetlenül megértem, hogy nehéz a megalázottság érzetén felülkerekedni és nem mindenki képes ilyen esetben visszavágni. De ebből a helyzetből okulva, csak azt tudom üzenni a lányoknak, hogy azok a puhapöcsök, akik ilyen módszerekhez viszonyulnak, azok gyávák és elnyomhatóak. Főleg, ha egy tömegközlekedési eszközön történik ez, emberek között, az ugyanúgy lehet előnyös a sértett fél számára is. Az ilyen emberek attól érzik fölényben magukat, hogy ők a kezdeményezők, náluk a kontroll és, hogy "titokban" történik az egész. Ha mindettől megfosztják őket, akkor ők fognak összetörni.

View more

Helló Kiváló Dolgozó! :-)

---

Időnként láttalak a "Falon" az elmúlt hónapokban, de annyira be vagyok havazva, hogy hiába terveztem be, hogy majd írok neked kérdést, végül nem jutottam el odáig.

---

Mi a helyzet veled?
Ott tartottunk sok hónappal ezelőtt, hogy új munkahelyed lett és egy dél-alföldi helyen hűtőkamrát építettetek (talán egy vágóhíd részére?).
Azóta vannak fejlemények, újabb mukahely?
Mi a helyzet a galambokkal, még vannak galambjaid?
...és az örök "főkérdés": csajok ügyben mi a helyzet? :-)

---

Itt is vannak változások... továbbra is az egyetemi tanárság a politikai tancsadás a főtevékenység lelkemben, de mivel nem túl jól fizetnek, ezért elvállaltam egy közepes cég válságmenedzseri állását, ami elég jól fizet (jobban, mint a másik kettő együtt, amikből így "melléktevékenység" lett, legalább is papíron).

View more

Attól függ, mennyire vagyok beleesve. Valahogy mindig van egy fordulópont, amikor a vonzalomból szerelem lesz.

Viszont! Sok év párkapcsolati tapasztalata után megfogadtam, hogy ha esetleg még egyszer lesz valakim, akkor is aktívan tartom a kapcsolatot a családommal és a barátaimmal. Szerelem - ismerem. Hogyne ismerném, hiszen tipikus az az ember vagyok, akit olyan erősen talál el Ámor nyila, hogy bele akar halni. Azonban be kell látnom, hogy csak egy emberre korlátozódni nem jó, valamint az új társaságban elmesélhető sztorijaim többségének valamelyik exem is fontos szereplője, és így olyan, mintha azért beszélnék állandóan róluk, mert még hiányoznak. Pedig nem, csak egyszerűen szinte mindent velük csináltam, ami érettségi óta történt...

A barátok, család is megérdemlik, hogy ne hanyagold őket az új kapcsolat miatt (nyilván kevesebb idő jut rájuk, de sosem szabad hagyni, hogy ez 0 legyen), és te is megérdemled, hogy ne csak a párod álláspontját ismerd, hanem más szemszögekből is láthasd a világot.

View more

Errefelé, ahol én élek (legalább is a környezetemben), a régi, klasszikus nő-tisztelet él, ez a mindennapos, annyira, hogy errefelé a fizetéseken szinte nem érződik, hogy férfi vagy nő kapja, mert azonos beosztásokban (pl. kamionsofőr, egyetemi docens stb.) kb. azonos a jövedelem... ami nekem kicsit nem szimpi, mert ha egy 45 éves docens férfi fizetése is annyi, mint egy 35 éves női docensé, akkor nekem necces ez a helyzet, de most ez van, ilyen világban élünk... rengeteg olyan előnyt kapnak a csajok a munka világában mostanság, amit azért kapnak, mert nők, nem azért, mert elegendő élettapasztalat és szakmai tapasztalat/tudás van mögöttük.

---

Máshol meg, infóim vannak róla, hogy ugyanabban a beosztásban akár 30-40%-al is kevesebbet keresnek a csajok.

---

Szóval: bolond egy világban élünk ebben a tekintetben is.

View more