#dolgozom

Tisztelt Sophrone!

---

Igen. Gyakran készítek jegyzetet és a saját naplómat használom. Régimódi emberhez híven, szeretem az írott szót, a papírra vetett mondatok értékét. A töltőtollat, pennát, tintát. Jobban szeretem mint a digitális módszert, ugyanis ennek kultusza és varázsa van. A mai emberek ezt nem biztos hogy értik, de ha képesek szépen írni és stabilan gondolkodni, akkor a kezük munkája több évtizedet is túlélhet, ellentétben a digitális halmazzal ami törlődhet egy rendszerhiba végett.
A jegyzeteim általában rólam szólnak, saját magam gyógyításáról. Az önmagamba fektetett munkát azért kísérem figyelemmel mert szeretem kiszűrni azon hibák eshetőségét, melyek ellen dolgozom saját magamban. Lehet őrültség mert néhányan őrültnek tartanak, de fontos hogy lássam és belássam, milyen jellembeni hibákat kell kiiktatnom. A tökéletesség csak mítosz, de a stabilitáshoz türelmes munkálkodásra van szükség.

View more

Szép estét.

---

Ezen is dolgozom, sokat dolgozom azon hogy már a harmincas éveimben járó testemnek egy ideális és egészséges fizikai kondícióban legyen része. A lelkem egy más kérdés. A lelket semmi sem igazolja jobban, mint az amit megcselekszünk. Azt hiszem minden gyakorlat, gyakorlás kérdése. A lelket is csiszolni kell, a testet is fejleszteni mivel csak ezzel rendelkezünk a fizikai térben és időben. Sajnos nem mindenki teheti meg ezt. Nem mindenki születik egészségesen, vagy valaki balesetet szenved, súlyosan megbetegíti önmagát, stb-stb. Nekünk mázlink van, illetve ez nem csak mázli. Szerintem nem ilyen egyszerű.
Minden ember aki tehet, cselekedhet, az szabad. Ők a hétköznapi hősök vagy gonosztevők. A jók és a rosszak, a jó gondolkodású pozitív alkatok, és a rossz gondolkodású negatív jellemek. Mind rendelkeznek lélekkel, de vannak akik útjuk során eltévednek, roncsolódott lélekkel és reménytelenül dacolnak. Megértem őket is... Én igyekszem az egyensúlyra törekedni....

---

Mindegy, mi van belül elrejtve, csak az számít, amit teszel! 😉

View more

Szervusz!

---

Nem tudom, és ez annyira stresszel, hogy már szinte nem is alkotok - frusztrál, hogy nem igazán találom magamat művészet terén.

---

Az biztos, hogy élénkek, színesek az alkotásaim - ha az eszköz ezt nem teszi lehetővé, akkor igyekszem formákkal, mintákkal azzá tenni.

---

Sajnos valahol elég steril is, ezen igyekszem dolgozni. Nem tetszik, hogy ilyen, valahogy lelketlenné válik tőle.

---

Merít az összes kedvenc irányzatomból, többek között a szecesszióból, a 60-as évek pszichedelikus mozgalmából de másokból is.

---

Téma téren többnyire felületes, ezen is dolgozom, szeretnék olyan műveket alkotni, ahol nem tudom könnyen, pár szóban elmondani, hogy mi mit szimbolizál.

---

Amúgy egy olyan alkotásom, amit talán szeretnék, hogy megszabja kicsit a stílusfejlődésem irányát, az a lenti tigrises képem pár évvel ezelőttről:

View more

Ezt még tegnap kérdezted, de ma láttam meg.
A mai napomat a rendelőben kezdtük, kísértem a lányomat fogorvoshoz fél 10-re.
Aztán meg ő kísért át a szomszéd épületbe az onkológushoz 11-re. Az onkológus arab, aki évtizedek óta nem tanult meg érthetően magyarul, általában szűkszavú is, úgyhogy elbeszéltünk egymás mellett. Fogalmam sem volt, mit magyaráz, mÍg végre egy magyar segítője elmondta nekem kb. mindazt az infót, amit hetek, hónapok óta kellet volna tudnom, de nem mondta senki. A lényeg, hogy nem vállalok kemoterápiát (az első alkalommal, 16 éve épp eleget mérgeztek vele), csak egy gyógyszer szedését (ami pedig mellékhatásként a legtöbb beteget hizlalja, miközben én évtizedek óta korábbi hormonkezelések miatti súlytöbblet leadásán dolgozom, igy sem megy könnyen).
No, de ne fortyogjak tovább, mert egyik gyerekemnek szülinapja van!!! Kicsit már ünnepeltünk, szélesebb családi körben majd vasárnap fogunk.
Az utcán összefutottam a kollégáimnak zömével (a "fél hivatallal"...), mert ebédidő volt éppen. A tény, hogy a hivatalra és a melóra gondoltam, ugyancsak nem dobott fel.
S még nincs vége a napnak...

View more

Szép estét!
Egy átlagos hetemben a férjemmel töltöm a legtöbb időt (este meg éjjel), mivel a fiatalabb lányunk is külön él már a vőlegényével - ám ez most pont nem igaz, mert anyósom mentális állapota miatt (a demencia rohamosan támadja) egy hónapra felfüggesztette a munkát és az anyjáékhoz ment, velük lakik és felügyeli őket. Folynak anyósom kivizsgálásai.
Igy most egy rendhagyó hétről írnék éppen, mert egy hétig, mivel a kedvese küldöldön dolgozott, velem lakott a fiatalabb lánykám. Sok mindenben segített, és mindkét szombaton elvitt autóval messzire, a látogatott sírjainkhoz, megtettünk úgy 1000 km-t. Plusz, mivel - mint írtam - nem túl jó események történnek velem, jött velem onko-team elé meg segít, amiben tud. Nagyon szoros köztünk az érzelmi kapocs.
Szóval, amikor nem élünk ilyen rendkívül problémás és bonyolult időszakot, a férjemmel töltöm a legtöbb időmet, bár munka után ő játszik a gamer-szobájában, én meg élem az életet a lakás többi részében. Most azért megrendült és sajnálja, hogy ebben a helyzetben nem tud mellettem lenni, mivel anyukájáéknál is veszélyes a helyzet és az öccse három hét múlva tud csak hazaérni a külföldi melóból.
Ennél jobban nem szeretnék most elmélyedni ennek az életszakasznak az ecsetelésébe (én a műtétemet szervezem meg még dolgozom is, emellett sok vizsgálatra, egyeztetésre kell még mennem).

View more

Egy országos hatóság (vár)megyei szervezeténél dolgozom. Munkakörömbe sok minden tartozik, mivel jogász vagyok. Rengeteg ügyet vizsgálok ki és határozatot hozok, általában olyan kérdésekben, hogy valakinek csökkenthető-e (ha igen, milyen jogcÍmen és milyen összeggel) vagy eltörölhető-e a tartozása, s ha igen, erről döntök is. Járok mindenféle szervezethez ellenőrizni. Foglalkozom ügyféli panaszokkal, a hatóságunk döntései ellen benyújtott fellebbezésekkel (ennek során vagy saját hatáskörben hozott határozattal elismerem, hogy igaza van az ügyfélnek és jogszabálysértő volt a döntésünk, ilyenkor módosítom vagy visszavonom, vagy felterjesztem a II. fokunkhoz, ha nem tudom elfogadni, méltányolni az ügyfél indokait, ekkor pedig egy magasabb szintű szervünk bírálja el az ügyféli jogorvoslati kérelmet).
Adott esetben büntető eljárásokat kezdeményezek.
Kihagytam egy halom mindent - de a lényeget leírtam.

View more

Szépeket!

---

1.: Edzésre járok és ha nem felejtem el, vitaminokat szedek.
2.: Regényeket, tudományos cikkeket olvasok. Ha pedig interneten "szórakoztatom magam", akkor szánékosan kerülöm videók/postok/cikkek alatt a kommentmezőt.
3.: Hát, azért nem tudom, mert azt sem tudom, hogy hogyan kell, de ha ez annak számít: Mostanság igyekszem lekommunikálni a szűk környezetemmel, hogyha beüt a mélyrepülés nálam.
4.: Időt töltök a barátaimmal és nem vonom ki magam a munkahelyi és edzőtermi beszélgetések alól sem.
5.: Semmit. Néha felbontok egy topjoyt, hogy "mit üzen az UnIvErZuM", de nálam ennyiben kimerül ez. Meg ha FAM és Puzsér valamelyik Apun spirituálisabb témát feszegetnek, azt jó szívvel meg tudom hallgatni. Meg másoktól, hogyha mesélnek az ilyesfajta élményeikről. De tőlem távol áll ez a spirituális dolog.
6.: Edzek, nyelvet tanulok, olvasok, bögrékre rajzolgatok, lapra rajzolgatok, írkálok. Nyáron becsúszik néha egy-egy paintballozás, kirándulás. Vagy elszabadulok egy koncertre.
7.: Dolgozom, mellette igyekszem fejleszteni magam a szakmán belül, most ugye a mesterképzéssel. Meg frissítem az angol nyelvtudásom, egyetem után pedig ráhasalok a dánra. Mindezek mellett pedig gyűjtögetek, amennyire a jelenlegi helyzet engedi, hogy elhúzzak ebből az országból a ... Azt hiszem, az lesz majd a legnagyobb dolog, amit ezért fogok tenni. [Azért megsúgom, valahol még mindig reménykedek, hogy nem kell... Hátha nem kell... Eléggé félek ettől.]

View more

Elgondolkodtam rajta már többször is. De nem. Otthon ugyanilyen szarul éreztem magam, de ott még konkrét, kézzel fogható oka sem volt.

---

Itt cserébe amíg nem kezdtem fázni és éhezni, nagyon jól éreztem magam. És ha majd megint nem fázom és éhezem, akkor biztos megint tök jól fogom érezni magam.

---

Legalább eljutottam arra a pontra, hogy segítséget kértem. Anyukám tud kölcsön adni, öcsém is, és igazából a havi lakbért meg még csak kitermelem valahogy - különösen ha már van hol laknom -, csak nem hiszem, hogy három hónapnyit össze tudnék kotorni még a tél előtt. Márpedig általában annyit kell előre kifizetni.

---

Az lenne a tök jó, ha az az itteni barátom, aki most van úton haza Új Zéland felé tényleg megvenné azt a házat, amit itt meg akar venni. Ugyanis tavaszig nem jön ide vissza, és ismer engem, csak nem kérne kauciót/előre fizetett hónapokat...

---

Mindenesetre dolgozom azon, hogy dolgozhassak, és ne kelljen hazamennem.

---

Nagyon nagyon szeretek itt lenni.

---

(fotón a bizonyíték, hogy akarok én dolgozni)

View more