#macskák

Nem volt könnyű példákat találnom, mert inkább én vagyok az, aki csomó olyan dologtól kiakad, amiktől mások nem. Legyen az valami hang, 'szabálytalanul' lerakott tárgy, stb.

---

Amik nem izgatnak, míg megfigyelésem szerint sokakat igen:

---

- Síró gyerek. Maga a sírás iszonyúan tud zavarni, de míg mások sajnálkoznak, én nem érzek semmit. Nyilván ez nem egészséges, de többek közt ezért sem vállalok gyereket. Tisztában vagyok a szülői alkalmatlanságommal (nem csak ezen a területen), meg a saját bőrömön tapasztalom is, hogy milyen egy alkalmatlan apa, nem 'termelem ki' a családból a következő érzelmi roncsot.
- Meleg. Sokan nem bírják már a 25 °C-t sem, én viszont 30 °C alatt fázom, 30 °C-ban érzem magam jól. Persze normális vérkeringéssel nyilván én is megsülnék olyan hőmérsékletben.
- Vérvétel. Meglepett, hogy mennyien félnek a tűtől. Engem hidegen hagy, nézem is, amikor veszik tőlem a vért.
- Bezártság. Nem a szűk helyekre értem, hanem pl. nem hagyhatom el a házat hosszabb ideig, vagy a kórházat, stb. Sokan ettől befordulnak, de engem nem tesz padlóra, sőt, én inkább a külvilágtól 'irtózom'. Néha persze én is vágyom egy kis mászkálásra és többhónapnyi házban rohadás már engem is feszültté tesz, de alapvetően itthon szeretek lenni és 2-3 hónapot simán bírok, csak az annál hosszabb bezártság kezd zavarni, meg az, ha mennék és apám nem visz ki.
- Keményebb témák. Sokan kiakadnak rajtuk, velem szinte bármiről lehet beszélni.
- Bagzó macskák nyivákolása. Sokaktól hallottam már, hogy utálják, engem nem zavar. Talán azért sem, mert a kedvenc állatom a macska.
- Repülőgépzaj. Sokakat zavar, számomra eufóriát okoz. 😁 Légifolyosó húzódik a házunk felett, meg több másik is van odébb, de engem kicsit sem zavar, sőt.

---

Ennyi ugrott be.

View more

"Üdv!
Arnold vagyok, de Schwarzeneggertől nagyon távol áll az ábrázatom, szélviharban téglákkal a zsebemben mászkálok. 31 éves leszek 2 hét múlva, de csak papíron, valójában 5 és 80 év között ugrálok, szóval velem szert tehetsz egy örök gyerekre és egy öregemberre is. Szellemileg mindkettőre, fizikailag csak utóbbira. 😁
Ha alacsony vérnyomástól szenvedsz, akkor én vagyok a jó választás, garantáltan feltornázom a lassú felfogásommal, a szenilitásommal, a rigolyáimmal és a hamar felszaladó pumpám okozta dühöngésemmel. Nyugalom, bántani senkit nem szoktam, főleg nem nőket.
A legtöbb nő szeretne gyereket, szóval ha te is, akkor nem én vagyok az embered, mert nem tudok velük mit kezdeni és zavar is a nyüzsgésük, meg a gyereksírás.
Nem élek kiegyensúlyozott életet, szóval ha káoszra és feszkóra vágysz, akkor viszont válassz engem.
Amikor a türelmet osztogatták, nem álltam sorba, csak a végére értem oda, szóval nekem kevés jutott abból (is).
A hangulatom és a kötődésem is nagyon ingadozó, ezért ha izgalomra vágysz tegyünk egy próbát - hamarosan valószínűleg az agyadra megy majd a kiszámíthatatlanság.
A rövidtávú memóriám borzalmas, de tényleg, másodpercekkel korábbi dolgok esnek ki az agyamból, úgyhogy ha szereted ismételni magad, jó helyen jársz, mert velem megteheted.
Sok a rigolyám, vannak rituáléim, aprólékos is vagyok egyes területeken, ezektől pedig a környezetem néha besokall, szóval ha meguntad a hajad színét és a hajszálaidon is ritkítani kívánsz, ne költs drága fodrászra! Válassz engem és nemsokára kihullik a hajad, vagy megőszülsz.
Ha beleuntál az unalmas és pihentető éjszakákba, akkor is emberedre akadtál, ugyanis sokat forgolódom, lopom a takarót álmomban, a négy végtagom néha négyfelé van szétdobva, vagy macskákat megszégyenítő mértékben kitekeredve alszom. Apropó, macskák; van belőlük 6, apámmal élek, viszont nem Babettával járok. (Aki nem érti: az Üvegtigrisből idéztem, csak magamra szabtam.)
(Folyt.köv.)

View more

Valahogy úgy gondolom én ezt, hogy az ember - ha megfelelő közegben szocializálódik - megtanulja, hogy vannak az életben olyan cseledeteink, amelyek normális esetben intelligensebb és komfortosabb a külvilágtól elvonultan intézni. Először azt akartam írni, hogy "nem úgy, mint az állatok", aztán rájöttem, milyen érdekes, hogy a macskák pl.. kakilás után, elkapargatják az alomban a corpus delictit...valahol mintha ez is szégyenérzet- kezdemény lenne, "eldugom, ne lássák", de nyilván állatnál nem szégyenről lehet szó, bár még nem olvastam utána, inkább ösztönvezérelt dolog ez. Nálunk, embereknél meg tanult.
Persze ez sem általános sajnos (hogy nem szexelünk, nem ürítünk stb. mások előtt), sok primitív vagy kontrollvesztett kivétel van. Láttam már néhányukat nyilvános helyen én is, nem fogok erről többet mondani.
Szóval a szocializáció során alakul ki, ha ehhez megfelő közegben éled az életedet, s illeszkedik az értékrendedbe is.

View more

Nyugodt alvást, nyugalmat.

---

Viccen kívül:
- 6 macska, 3 kutya és vagy 10 szárnyas (kacsa, kakas, tyúk) van otthon. A kutyák házi kosztot, de a macskák, meg a szárnyasok tápot kapnak, plusz a macskáknak alom is kell. Havonta mindez nem kevés összeget emészt fel.
- Nem veszünk ugyan drága élelmiszereket, de befigyelnek drágább dolgok, mint a cukrászdai sütemények, cola, Milka csoki, gumicukor, stb. Nem a korábbi mennyiségben, de ha azt veszem alapul, hogy vannak, akiknek alapélelmiszerekre sem futja, akkor luxusnak számítanak.
- Ez ugyan fateromhoz kapcsolódik, de a cigaretta (igaz, tölti, de így sem sokkal olcsóbb) és a kávé is luxus az életünkben.
- A net is, ha úgy vesszük, mert rohadt drága a szolgáltatónk havidíja (12.000 ft/hó). Nem mazochisták vagyunk, hanem nincs más választásunk. Elvileg valamikor lesz DIGI a településünkön, de hogy mikor, az jó kérdés, meg nyilván az sem lesz olcsó, mert manapság minden pofátlanul megdrágult.

---

Egyéb luxus nincs az életünkben.

View more

Negatív kezdés:
- Ha felébresztenek
- Ha ébredés után, amikor még azt sem tudom melyik bolygón vagyok, már faterom morgását kell hallgatnom
- Ha éhes vagyok, de nincs mit reggelizni
- Ha rendezetlen konfliktust, vagy nyomasztó gondolatokat 'hozok át' előző napról és ébredéskor egyből bevillannak, elcseszve az életkedvemet is
- Ha tudom, hogy aznap vár rám valami negatív dolog

---

Biztos van még, de most ennyire futja.

---

Pozitív kezdés:
- Nem kialvatlanul ébredek és lehetőleg magamtól, nem valaki/valami ébreszt fel
- Üzenet a fogadott Tesómtól, ami erőt ad
- Ha tudom, hogy aznap vár rám valami, amit szeretek, ami örömet okoz
- Ha jó a közérzetem
- Ha faterom normálisabb

---

Ide sem tudok most több példát hozni.

---

A mai reggelem a szokott módon indult; kialvatlanul ébredtem. Ha jól rémlik arra keltem fel, hogy apám ezer decibellel telefonál. Általában vagy ez, vagy a macskák zajongása, nyávogása ébreszt, mert nagyon kétségbe tudnak esni, hogy éhen fognak halni. 😁

View more

Bermuda-háromszögbe kerültem ügyintézés szempontjából:
1. három hónapja várok egy csomagomra, amit a postának kellett volna kiküldenie, de nem sikerült, aztán mikor bementem reklamálni, akkor az ügyintéző azt mondta, hogy "dehát ez egy kicsi csomag, biztos be lett dobva". Hiába mondtam neki, hogy nem, és a nyomkövető is azt írja, hogy még itt van a postán. xd Úgyhogy írásban is benyújtottam a panaszt és 30 napjuk van utánajárni, ami lassan lejár, lol.
2. előző hónapban járt le a bankkártyám, és mikor közeledett már a hó vége, akkor rákérdeztem egy ügyintézőnél, hogy hova lett amúgy kipostázva (mert aggódtam azon, hogy nehogy régi címre menjen), aztán megnyugtattak, hogy jó helyre küldték ki, de aztán mondja a hölgy, hogy dehát már rég meg kellett volna kapnom... xd mondom nagyszerű. Vártam még egy hetet, hogy HÁTHA, de persze nem jött meg, igényelhettem újat, úgyhogy egy hétig bankkártya nélkül voltam.
3. vettem egy szandált, aminek a pántja, kb három használat után elszakadt, úgyhogy vihettem azt is vissza, de egy héten belül legalább kijavították.
4. rendeltük szokásosan a macskakaját, ami néha olyan nagy lesz, hogy két csomagban adják fel. Ilyenkor valamiért két különböző futárcég hozza. Az első fele - ahogy szokott - pár nap után meg is jött ( így nem haltak éhen a macskák), de a másik felére már lassan egy hetet vártunk, így ránéztem a nyomkövetésen, hogy hol tart. Akkor láttam, hogy be volt jegyezve egy "sikertelen kézbesítés". Hát mondom kurva jó, mert se e-mailt, se sms-t, se lófaszt nem kaptam róla, hogy amúgy hozták volna.
Szerencsére még egyszer kiszállították ( valami mással), ugyanaz a futár srác hozta, aztán nekem kezdte el mondani, hogy hát ő hívott múltkor, de nem vettem fel. Hiába mondtam neki, hogy az jó, mert hogy én semmi értesítést nem kaptam, az biztos. Erre a válasza az volt, hogy biztos rossz telefonszámot adtam meg... xd

---

Remélem, hogy lejött rólam már ez az átok.

View more

Én egyértelműen kiadom bárki útját, aki a macskáknak parancsolgat vagy nem jól bánik velük. Eddig csak az fordult elő, hogy valaki nem akart egy szobában aludni a macskával. Mondtuk neki, hogy akkor haza is mehet, mert a macska lakik itt és nem ő.
Szerencsére azoknál az embereknél, ahol a macskák a probléma forrása, az hamar ki is bukik, és általában maguktól se akarnak hozzánk jönni, mert ugye eleve ők érzik kényelmetlenül magukat.
Másrészről meg amúgy szeretem, ha haverok vannak nálunk, és megmelengeti a szívemet amúgy, amikor otthonosan érzik magukat: tudják mik a szokások, mi merre van, és felszabadultak. Csak ezzel az otthonérzettel az ne társuljon, hogy széthánynak mindent (mármint átvitt értelemben, de a szó szoros értelmébe se tegyék, lol), mert attól nagyon kivagyok, és kellemetlenül érzem magam, ha a vendég cuccát nekem kell összeszednem. És nyilván össze fogom szedni, mert utálom a rendetlenséget. Ez pedig egy olyan egyértelmű jelzés, amit azért észre szoktak venni.

View more

Ezt én is szeretném tudni.
Legalább akkora baromság, mint elhinni, hogy a szőke nők ostobák, a fekete macskák balszerencsét hoznak, stb. Egyvalaki kitalálta ezeket és elterjedtek.
Tény, hogy vannak népek, amiknek a tagjaira jellemzőek negatív megnyilvánulások, de nem kéne emiatt egész csoportokat elítélni. Egyénileg kéne minden embert megítélni, mert pl. a romák közt is vannak normálisak, szóval aki tud viselkedni, azt miért kéne cseszegetni a származása miatt?
Az is ostoba dolog, amikor a színesbőrűeket rekesztik ki csak azért, mert erősen pigmentált a bőrük. Az ilyenek fejben sötétebbek, mint annak a bőre, akit lenéznek.
Nekem mindegy ki milyen származású, amíg normálisan viselkedik.
Nincsenek, de voltak már roma barátaim, a Barátnőm is roma származású volt, értelemszerűen ők is olyanok voltak, akikkel semmi gond nem volt, különben nem foglalkoztam volna velük, mint ahogy magyarral sem foglalkozom, ha nem tud viselkedni. Ezért mondom, hogy nem a származás számít. A Barátnőmet nem akarta a családom elfogadni egy darabig, de aztán látták, hogy nincs vele gond és megszerették. Engem sosem érdekelt a származása, mert esetében is a személyiségre és a viselkedésre fókuszáltam. Nagyon intelligens volt.
Amikor rasszista megjegyzéssel jön nekem valaki, olyankor ugyanezeket próbálom megértetni vele, amiket leírtam. Ha nem akarja érteni, akkor nem vitázom, mert csak felmegy a cucc az agyamba, amiért masszívan elítél embereket olyanért, amiről nem tehetnek, meg a csökönyösségtől - főleg ha butasággal párosul - agyvérzést tudok kapni.

View more

Úristen, már hogy zavarna? Ha más állatkája kimondottan énhozzám jön oda, akkor tudom, hogy I've been blessed by them!!
Bár sajnos ez elég ritka, engem sajnos sokkal kevesebb állat kedvel, mint, amennyire én kedvelem őket. :( Barátnőm huskyja volt az egyetlen, aki kimondottan rajongott értem, és én is érte, úgyhogy nagy volt a szerelem ( bár fogalmam se volt róla, hogy hogy kell kutyákkal bánni, de mindegy ).

---

Nagyon kevés olyan személy jár hozzánk, akinek ne lenne állata, vagy ne szeretné őket. Ettől függetlenül nyilván, akik kutyások, azoktól pl.: megkérdezzük, hogy zavarja-e, ha a macska ott mászkál előtte az asztalon, meg ilyenek. Meg mindentől függetlenül kajálásnál azért igyekszünk nem hagyni a vendégeknek, hogy nekik kelljen megküzdeni a macskával a falatért. De persze nálunk is volt olyan, hogy valaki kérte, hogy estére zárjuk ki a szobából az állatot, hogy ne kelljen vele aludnia, én meg mondtam neki, hogy a macskák laknak itt, neki meg nem muszáj itt aludnia. ¯\_(ツ)_/¯
Én értem, hogy valaki nem szereti őket/fél tőlük/másak a határai, de szerintem, ha én megyek valahova és tudom, hogy valahol vannak állatok, akkor kurvára nem szólok bele abba, hogy nekem mi tetszik ott vagy mi nem. Engem pl.: mindig zavart, ha valahol az állat kizárólag csak kint volt tartva és nem jöhetett be a lakásba, de most szóljak be érte, mert hogy én sajnálom? Vagy, ha kötött szabályok vannak az állatokra vonatkozóan, hogy pl.: nem szabad valamivel etetni, akkor elfogadom, hiába szakad meg érte a szívem.

View more

Mivel félénk vagyok, nekem a legfontosabb, hogy kedves legyen és mosolygós.
Mostanában nem szoktak rossz tapasztalataim lenni szerencsére, lehet, hogy a gyerekekkel bunkóbbak az orvosok. Emlékszem, milyen rossz volt gyerekkoromban, amikor el kellett menni a bunkó ortopédushoz. Meg azoktól is sok rosszat hallottam, akik feküdtek már bent a kórházban a gyerekosztályon. Meg egyszer, amikor kisebbik húgom valamiért a kórházban volt, észrevették, hogy valami macskák összekarmolták, és nagyon bunkók voltak vele, mert azt hitték, hogy vagdossa magát. Nem hitték el, hogy azok csak macskakarmolások. (De ha vagdosta volna is magát, az sem lett volna ok a bunkózásra.) Másik húgom egyik osztálytársával meg azért voltak bunkók, mert kék volt a haja.
Persze tisztelet a kivételnek, a gyerekorvosomat például nagyon szerettem, ő kedves volt, és mindig adott matricát.

---

Mostanában inkább jó vagy semleges élményeim szoktak lenni. Például amikor az oltást kaptam, akkor is kedvesek voltak (főleg az elsőnél), meg a fogászaton is nagyon kedvesek szoktak lenni (amikor legutóbb voltam ellenőrzésen, nagyon dicsérgette a fogorvos a fogaimat, meg nyugtatgatott, mert azt hitte, hogy félek, pedig csak alapból ilyen socially awkward vagyok).

---

Persze az is fontos egy orvosnál, hogy értsen a területéhez, de ez alap dolog.

View more

Azonnal felkelek az ébresztőre és az ágyból is kiszállok egyből (már csak azért is, mert minél tovább henyél az ember, annál nehezebb észhez térni), viszont agyilag még zombi vagyok legalább egy órán át. Ennek köszönhetően csinálom is a hülyeségeket, mint pl. majdnem fogkefével fésülködés, üdítő pohárba töltésének kísérlete úgy, hogy a kupakot elfelejtem lecsavarni és lesek, hogy nem folyik a cucc, joghurtospohár mosogatóba tétele-kiskanál kidobása, stb., szóval még nem vagyok észnél. A kommunikációm is kimerül egy "jó reggelt!"-ben, amíg magamhoz nem térek. Addig csak ingereket tudok befogadni, azokat is lassan, fokozatosan.
Ezek a kötelező koránkelések csak akkor vannak, amikor Pestre utazom, szóval akár fél-egyév, vagy több is eltelik a következőig, mert ritkán jutok fel. Változó, hogy mikor ébredek fel a mindennapokban. A macskák minden hajnalban ébresztenek és esetenként 1-1,5 óráig is zajonganak, de ha mákom van vissza tudok aludni és 9-10 között (vagy hamarabb) ébredek. Megesik az is, hogy nagyon elalszom, olyankor 11-ig, vagy délig is alszom, esetenként annál is tovább. Ilyen leginkább akkor van, amikor beteg vagyok, vagy ha nem tudtam éjjel kialudni magam, de időnként semennyit sem tudok aludni éjjel és hajnalban dőlök ki, szóval olyankor is elalszom. Van, amikor nem a macskák ébresztenek hajnali 5-6-kor, hanem magamtól ébredek és nem tudok visszaaludni, olyankor onnantól kezdve vagyok ébren.
A lefekvés ideje is változó; ha beteg vagyok, akkor már 9-10 körül (néha már 8-kor) bejelez a szervezetem, hogy nem bírja tovább szuflával és olyankor pillanatokon belül ki is dőlök, de általában bírom éjfélig, vagy 1-ig. Amikor az álmatlanság van soron, olyankor akár hajnali 3-4-ig is bírom, vagy mégtovább. Van, hogy 24, vagy több órát kukorékolok miatta, persze olyankor már behalluzok mindenfélét, meg a gondolkodásom és a mozgáskoordinációm is beint, aztán sokszor már pont a nagyfokú fáradtság nem hagy elaludni, úgyhogy néha ördögi kör, amíg végre ki nem dőlök.
Valószínűleg nem vállalnék - kivéve persze, ha muszáj volna - hajnali 5 előtti ébredést, mert már az is necces, nemhogy annál korábbi. 2-3-4 órakor még javában aludni vágyik a szervezet, de a pékek pl. 3-kor kelnek (vagy akkor kezdik a melót? most hirtelen nem t'om), elég durva.
Az alvásigényem kb. 11-12 óra, de van hogy elég 8-10 is.

View more

Természetesen van! Ez nem kérdés, hiszen ők is élő, ezáltal érző lények. Sokszor mélyebben éreznek, mint az emberek és Ők legalább mindent őszintén csinálnak! Őszintén ragaszkodnak, őszintén szomorúak, őszintén boldogok, nincs jelen náluk az a gusztustalan színjáték, amire az emberi faj képes. Nincs érdek, nincs gonoszság sem, ők sosem mészárolják le egymást, vagy az embert csak azért, mert előbbiek valamelyike hajtja őket, kizárólag élelemszerzés céljából ölnek, vagy mert védik a kölyküket/területüket/rivalizálnak, de a lényeg, hogy olyan szükségtelen és szimpla gonoszságtól fűtött tettek nem jellemzik őket, amik a mi fajunkat igen. A környezetet sem pusztítják feleslegesen, mint ahogy mi. Sokmindent tanulhatnánk tőlük!
Visszatérve a lelkükre; ha az nem volna elég magyarázat, hogy élnek, így nyilván éreznek is, akkor is számos példa van könnyező állatokra, vagy amikor a tehénmama kifulladásig futott azután a kocsi után, amivel a kicsinyét elvitték... Sok példa bizonyítja, hogy van lelkük. Nem kell messzire menni, ha van az embernek állata, naponta tapasztalhatja, ahogy kifejezi a ragaszkodását különféle módokon, persze fel kell tudni ismerni, hogy mi az ő szeretetnyelvük. Van, hogy már a tekintetük elmond mindent, a nyalogatásról, gazdán csüngésről, érte való sírásról nem is beszélve, mert bizony sírnak, ha nem is mindig könnyekkel, de a nyüszítés/nyávogás/stb. annak felel meg, ha a gazda távol van. Utánam már akkor fejhangon nyávognak a macskák, ha csak a wc-re megyek ki. 😁 Valamelyikük (7 van) mindig az ölemben ül/fekszik, vagy ha nem veszem fel, felugrik a karomra/hátamra, akárhová, csak érezze a közelségemet. A bőrt képesek lennének lenyalni rólam, annyira szoktak nyalogatni, meg annyira bújnak az emberhez, hogy majd' belefurakodnak. Ilyen szoros kötelékek csakis lélekkel rendelkezők közt jöhetnek létre!
A hangulatot is megérzik, márpedig lélek nélkül arra sem lennének képesek. Gyászolni szintén tudnak, ami megintcsak a lelkük létezéséről ad bizonyosságot. Képesek évekig várni a halott/eltűnt gazdájukat, vagy az olyan gazembert, aki kirakta/otthagyta őket valahol, ez megintcsak bizonyíték.
Sokat lehetne még írni.

View more

Nehezen kelek fel, de csak fejben, fizikailag azonnal kiszállok az ágyból, ha muszáj felkelni. Amikor Pestre utazunk és el kell érni a 6:45-ös buszt, akkor amint megszólal az ébresztő, kiugrom az ágyból, hiába vagyok kómás. Egyrészt azért, mert kötelességtudó vagyok, másrészt minél tovább hevrészik az ember, annál nehezebben tér magához.
Ugyanígy felkelek reggelente megetetni a macskákat, hiába vagyok hulla, vagy motiválatlan, de nyávognak, mert éhesek és nem tehetem meg, hogy nem adok nekik enni, csak mert én aludnék, vagy élni sincs kedvem. Ha mákom van, vissza tudok aludni az alomtisztítás-etetés után.
A reggeleim az előbb említett macskázósan indulnak.
Változó, hogy mennyit alszom. Az alvásigényem 10-12 óra, de sokminden szokta befolyásolni, hogy ez megvalósul-e, netán több lesz belőle.
Amikor álmatlan vagyok (pörgés, vagy depresszió miatt, esetenként látszólag nincs is oka), akkor van, hogy csak 5-6 órákat alszom, vagy kevesebbet, extrém esetben 24, vagy több órát is ébren töltök.
Amikor beteg vagyok, vagy depressziós (jaja, egyszer nem hagy aludni, máskor meg altat), olyankor 15-16 órákat is alszom és olyankor kipihentebben is ébredek, mert mélyebben alszom.
Gyakran van az (szinte minden éjjel), hogy rosszul alszom és ötvenszer felkelek spontán, vagy arra, ha átfordulok a másik oldalamra, meg éjjel-hajnalban zajonganak a macskák (itt vannak a szobámban), ilyenkor nem tudom mennyit alszom, de ébredéskor sosem vagyok kipihent, ami nyilván azért van, mert nem pihentető az alvásom akkor sem, ha mondjuk összejön a 10-12 óra, amit alapjáraton igényel a szervezetem.

View more

Fizikailag, vagy lelkileg?

---

Fizikailag mostanra kb. minden kifáraszt, mivel a ketyegőm is elfáradt, mint kiderült és ezért gyenge vagyok, a terhelhetőségem nagyon minimális lett.
Korábban akkor voltam totál fáradt, amikor egész nap meg sem álltam jóformán, maximum némi üzemanyagot vettem magamhoz (étel-ital), aztán folyt. köv.
Úgy tudok feltöltődni, hogy abbahagyom, amit csináltam és leülök/lefekszem pihenni. Amint töltött az 'akksim', folytatom a teendőmet.
Mint fentebb írtam, mostanra minden fárasztó, legyen az a macskák megetetése, a wc-re való kijutás, vagy bármi, amihez mozognom, pláne amihez járnom kell. (Ez nem panasz ám, csak válasz a kérdésedre!)
Annyit (lenne) szabad dolgozni csak, ami nem terheli meg a szervezetet, beleértve nem csak a testet, hanem a pszichét is. Sok embernek olyan a beosztása (főleg manapság, amikor munkaerőhiány van és a lyukakat próbálják betömködni a kevés emberrel), vagy épp' a munkaköre kemény, hogy szét van hajtva szerencsétlen! Rengetegen dolgoznak sokkal többet, mint az megengedett volna. Testileg-szellemileg kimerülten nem is lehet olyan jól teljesíteni (vannak, akik még így is kiválóak, emelem is a kalapomat előttük!), ergo esetenként a munka rovására hajtják az embereket. Vannak területek, ahol egyenesen életveszélyes a fáradt melós, pl. veszélyes gépet kezelő, bármilyen járművet vezető, sebész, stb.-stb., szóval nagyon gáz!
Minimum 8 óra minőségi pihenés mindenkinek kellene (🎶 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozááás... 🎶), de van olyan meló, ahol 1-2 szabadnap is ráférne az emberre egy hajtós nap után. Van persze ilyen, de több munkakörnél jó volna, csak ugye váltó kellene a helyükre, de itt jön megint az emberhiány...

---

Lelkileg akkor fáradok el nagyon, amikor 'minden összejön'. Vannak alapdolgok, amik súlyként folyamatosan a vállamon vannak, de elvagyok úgy, viszont ha azokra rárakódik még több, egymást érő tényleg gázos dolog, akkor megtelik a 💩tartály és a kapacitás 0-ra csökken. Másik esetben nem kell egy raklapnyi teher, elég egy is, ha az felér egy tonnával és azt kell hosszabb ideig hurcolnom. Egy darabig elcipelem, de aztán kimerít és megintcsak az a vége, hogy nem bírom el tovább.
Ilyenkor csak az idő tölt fel. Ha a teher leesett a vállamról (akár csak egy időre, mert van, ami visszakerül, de a pszichém időnként lerázza magáról, amikor besokall tőle) és egy kis lélegzethez jutok, akkor utána egy ideig megint sokat bírok.
A legfárasztóbb az, amikor bizonytalanságban vagyok, vagy amikor erősnek kell lennem hosszabb ideig, holott a pszichém reflexből mást akar.

View more

Természetesen sok téma foglalkoztat folyamatosan (elég széles az érdeklődési köröm), de időszakonként néhány terület prioritást kap.
Például mostanában a macskák :)
Mióta mindkét lanyom cicák gazdija lett, bennem is újra feltámadt a macskák iránti érdeklődés, az ő állatkáikat simogatom, játszok velük, ha közelükbe kerülök, de a neten is nézek aranyos videókat. Meglepett például, hogy vannak egymást nagyon szerető macskapárok, szinte emberi szeretetnyelvvel...Vagy mennyire tudják szeretni a gazdit, bár ezt a lányaimnál is látom :) Az egyik lányom néhány hónapos kölyökcicája elaludt az ölemben, mihelyt felvettem, meg dorombolt nálam végig.
Vagy: volt itt tegnapi válaszom, hogy a XIX. század második felébe utaznék a múltba. Az érdekel, meg a XX. század első két - három évtizede. Nos, pár perccel ezelőtt néztem digitalizált és "életre keltett" Sisi-képeket, és színezett, digitalizált dokumentumfilmeket európai és amerikai nagyvárosokról. Elhűltem, Párizsban milyen karcsú volt a nők fűzős dereka, és mennyire nehéz lehetett lélegezni ezekben a szoros cuccokban, ami mindent összenyomott.

View more

Már nem azért, de se a macska, se a kutya teste nem állít elő olyan dolgot, amiért fogyasztás szempontjából megérné őket tartani. De amúgy a kutyát is ugyanúgy dolgoztatták, nem véletlenül létezik ma annyi kutyafajta. A macska meg csak hozzászegődött az emberhez, mert a macskák már csak ilyenek.
Mindezek mellett a természetben is kialakult, hogy egyértelműen ragadozó állatra nem támad a másik ragadozó élelemszerzés céljából. Persze, kivéve, ha nagy éhség van, de alapvetően egy húsevő állat egy növényevőből jut a legtöbb tápanyaghoz. Meg a húsevő állatoknak nem olyan finom a húsa sem. Ezt az ember is tudja.
Mindemellett mindegyik haszonállat a húsán kívül extra élelmiszert vagy bundát szolgáltat. Alapvetően az iparosodás előtt, mikor az emberek maguknak vágták le az állatokat, akkor mivel egy tehén elég sokat ért, meg ugye nagy darab, minden részét igyekeztek felhasználni, hogy ne vesszen kárba. Viszont az hótbiztos, hogy nem azért vágnak le, hogy megetessék belőle a macskát. A tehén nem igazán természetes eledele a házimacskának, és ma sem igazán ajánlott vöröshússal vagy disznóhússal etetni. ( Igen, tudom, hogy vannak a macskák számára marhás konzervek, azok úgy vannak előállítva, hogy a legtöbb taurinnal tudjanak szolgálni )
De amúgy növényevőknél maradva, a lovat is megérte másra használni, és, ha elpusztult is, akkor se volt olyan finom a húsa - vagy eleve nem volt ajánlott megenni, ha betegség vitte el az állatot. Egyedül a disznó nem ad extra juttatást, de úgy tudom, Magyarországon jó sokáig nem is volt annyira elterjedt a tartása, legalábbis csirke- és marha exportban jeleskedett az ország igazán.

View more