#természet

Nagyobb tévedésben vagy, mint a galaxisunk mérete... miért írsz valamiről tényszerűen, amit nem ismersz alaposan, részletesen?
Ja, ez az internet ("tudásszintje") 2022-ben.

---

A szocializmus soha(!) nem akart egyenlőséget, sőt, még a kommunizmus sem (feltéve, hogy tudod mi a valódi különbség a 2 között) az emberek között.

---

Kevered a fogalmakat: egyenjogúságot akart a szocializmus (és meg is valósította Kádár alatt), de nem egyenlőséget (azaz: hogy minden ember "egyforma" legyen élethelyzetét tekintve).

---

A szocializmus (ha csak "ezt", az egyén pénzügyi-gazdasági oldalát/részét nézzük, ami nem egészséges, mert ha egy nagy rendszerből kiszakítasz egy részt külön elemezni az egész nélkül, az nem szokott jóra vezetni) elismeri az emberek közötti különbözőségeket (pl. képességek, akarat, egyéni célok, gazdasági/pénzügyi helyzet stb.), csak a kiugróan nagy különbségeket nem engedi gazdasági/pénzügyi téren... azaz: nem lehetséges, hogy a szocializmusban valakinek legyen pl. 15 milliárd Ft vagyona, miközben mások sátorban élnek, havi 35.000 Ft jövedelemből.

---

Remélem, érted... bár aggódok, hogy nem.

---

Amiről emberi természet néven írsz, az nem úgy igaz, ahogyan sejteted... az ember alaptermészete nem legyőzős, nem felülkerekedős, nem agresszív és nem támadó... hanem éppen ezek ellentétje.
Az azonban igaz, hogy "bizonyos" okok/helyzetek hatására előjöhet az emberből mindaz, amit írtál a kérdésedben... ez az ok/helyzet jelen esetben a kapitalizmus, mint társadalmi rendszer és ezen belül a létezéshez valóban kellenek amiket írtál: legyőzni a másik embert, harcolni a másik ember ellen (hogy nekem jobb legyen, mint neki) stb...

View more

Az igen és a nem mellett is szól érv és ellenérv.
Az igen mellett az szól, hogy az ember tudná mennyi ideje van még és ezért lehetőség szerint elrendezhetne fontos ügyeket, megromlott kapcsolatokat (már ha a másik fél is nyitott lenne erre), hogy ő se terhekkel és aggodalmakkal menjen majd el, meg az ittmaradottaknak is könnyebb legyen legalább ennyivel, mert más téren úgysem lesz az. Számomra azért is lenne jó pontosat tudni, mert esetenként nagyon erős rosszulléteim vannak és olyankor belém szokott vágni, hogy meglehet, hogy az lesz az utolsó. Párszor már kimentettek a dokik meleg helyzetekből, ezért ez a 'parám' nem alaptalan és pont ezért nyugtatna meg a pontos idő és mód ismerete, mert az addig előforduló gázos helyzetekben tudhatnám, hogy bár ijesztő, meg kínzó, de bírni fogja továbbra is a szervezetem.
A nem mellett az szól, hogy onnantól kezdve az ember önkéntelenül is lesné a képzeletbeli homokórája felső részének fogyatkozó tartalmát és az a szorongás beárnyékolna mindent. Hiába tudhatná, hogy van még ideje, akkor sem tudna igazán élni, mert meglehet, hogy megbénítaná a félelem, az aggodalom, meg elveszítené a motivációját és az életkedvét. A fene akarna már a halála előtt meghalni azzal, hogy nem él, mert taccsra rakta a közelgő vég tudata. Pontosan utóbbiak miatt inkább a nem felé húzok, vállalva azt, hogy necces helyzetekben összeszoruljon a szimering, mert ezek az ijedségek csak pár napig (rosszabb esetben mondjuk egy hétig) tartanak, míg ha tegyük fel az volna a levélben, hogy 3 év múlva nekem szevasz lesz, akkor 3 évet töltsek szorongásban? Na, azt nem kérném és nem a haláltól félek, csak nem szeretném, hogy a fogyó idő mindenre rányomja a keserű ízét. Tiszta sor, hogy most is pereg az a homokóra, de a "boldog tudatlanság" megvéd bennünket a bekattanástól, nyilván ezért is van így rendezve ez a dolog. A természet tudta, hogy a psziché csak így bírja el az egyszer bizonyosan bekövetkező vég tudatát.
Mint mondtam, nem valószínű, hogy megnézném, de mivel kérdezed az utolsó időket, felteszem, hogy mégis megnéztem. Először is kéne idő az emésztgetéshez. Amikor megtudtam, hogy milyen természetű a kórságom, akkor is kellett 2-3 hét, mire helyretettem a dolgokat, pedig akkor nyilván nem volt pontos mód és dátum közölve. Abban a 2-3 hétben rengeteget aludtam, meg kétkézzel kezdtem kapaszkodni az életbe és mindent kipróbálni, amit lehetett, meg mindent nagyítón keresztül kezdtem látni, észrevettem kis dolgokat is, amiken átsiklik az, aki azt hiszi, hogy tengernyi ideje és lehetősége van, meg az életet természetesnek veszi. Én sem voltam kivétel korábban. Lényeg, hogy a sok alvással és - a lehetőségeimhez mérten - kimaxolósan éléssel dolgozta fel a pszichém a dolgokat, na meg dacossá váltam, kiborulás nem volt, de ha környékezett volna sem hagytam volna magam belesüppedni a letargiába.
(Folyt.köv.)

View more

Hali!

---

Nos, nagyon egyszerű erre a válasz. Kipusztulna az emberiség. Sajnos, rengeteg cselekvéshez szükséges a látás, legalább 1 személynek, ha van ott több. Ha senki sem làt, senki se fogja többet elvégezni a munkáját, ezáltal egy teljes káosz, éhinség kialakulva. Hiába vagyunk profik, és elindulunk az utcán arra bízva, hogy ,,ismerem a terepet annyira, majd kitapogatom", egyszerűen hiába lenne, ha a boltban nem lenne kenyér, mert nem volt ki ezt elkészítse. Szóval, az emberiség, teljesen kihalna, rengeteget szenvedve.

---

De térjünk át a változásokra. Ha ezáltal kipusztul az emberiség, a Föld szépen elkezdené visszavenni az emberek által elfoglalt területeket. Az első 200 év egy teljes káosz, sötétség, és pusztítás lenne (a karbantartàsok miatt, amelyet már nem végeznek el az emberek), de utána a Föld, szép lassan, de visszaszerezné régi, teljes pompájàt, ami volt az emberek előtt. A növények újra mindenhol megtalálhatóak lennének, az állatvilág újra szabadon kószálna, s rengeteg élőhellyel rendelkezne, friss, mindig tiszta levegő, s végtelen csend s nyugalom, ahogyan szép lassan, az emberiség építményei dőlnek össze, s eltűnnek a természet homályában.

View more

,, Látsz valahol szomorúságot? Láttál már valaha depressziós fát? Vagy láttál már valaha szorongó madarat? Vagy idegbeteg állatot? " A válaszom: igen. Egyéb kérdés?
Minél komplexebb genetikai felépítéssel, gondolkodással és érzelemvilággal rendelkezik egy élőlény, annál nagyobb az eshetőség arra, hogy valahol beüt a krach, hibás lesz egy gén, kimarad valami lényeges "hozzávaló".
Az, hogy az állatoknak "nem lehet bajuk", az kb ugyanaz, mikor a kisgyerekek problémáit a felnőttek lelegyintik vagy megmosolyogják, mert azok "nem olyan nagy gondok és lesz még rosszabb is". És? Attól még, hogy ők nem értik, hogy mit jelentenek a "nagyobb" problémák, a jelenlegi vívódásaik, érzéseik, nehézségeik máris nem validak? Ha egy egérnek az a legnagyobb problémája, hogy beszorult valahova és nem tud kijutni, az egy "általános" dolog. Még vannak olyan emberek is, akik ki is röhögik érte, hogy "milyen hülye", de bezzeg, ha egy emberrel történne ugyanez, akkor már lehet sajnálkozva azt feltételezni, hogy "biztos egy életre szóló traumát szerzett".
Csak míg az emberi társadalom arra rendezkedett be, hogy megmentsünk mindenkit, felkaroljuk az összes elesett, "életképtelen" egyedet, addig a természet nem ennyire kíméletes és hamar kiveti magából a hibás és beteg teremtményeket.

View more

Hű, talán azért, mert így egyenlőek. Azt tudom, hogy megindokolták, csak már nem emlékszem a pontos sztorira. Régen jártam hittanra, szóval tudom mi a kereszténység, kipróbáltam, de nem tett boldoggá. Sokáig aztán ateista üzemmódban tengettem napjaimat, és kb. egy évvel ezelőtt tetszett meg a pogányság. Az a pogányság, amitől mindig is óvva intettek.

Ez is olyan, hogy hiszel benne, vagy sem. Bár amúgy érdekes, mert amikor a manifesztációról meg a gyertyamágiáról beszélek másnak, akiben megbízom ugye, általában nem azt mondja, hogy "ostoba vagy, úgysem fog működni", hanem azt, hogy ő a helyemben nem csinálná, mert ki tudja, milyen következményei lesznek, ha félremegy valami. Az a lényeg, hogy engem a természet, mint például az erdők, tavak, források és az ásványok boldoggá tesznek, szóval már megérte felvenni ezt a vallást.

View more

A nagy szélviharokat/viharokat szeretem.. Mikor a természet elemi erővel tombol körülöttem és süvít a szél, az engem jóleső borzongással tölt el. Lehet hülyén hangzik, de van benne valami "ősi" ösztönöket felébresztő dolog és az ember óhatatlanul aprónak és jelentéktelennek érzi magát.

---

De nem olyan rég például a vulkánkitörést néztem időnként livestreamet bekapcsolva, és döbbenetes volt látni, hogy rengeteg ember ott maradt a szigeten, miközben a házak között szépen lassan haladt a lávafolyam hetekig.. Persze nyilván nehezen szakadnak el az emberek az otthonuktól, de én tuti nem maradnék ott egy aktív vulkán mellett miközben zajlik a kitörés és a levegő tele van mérgező gázokkal ..amúgy meg valószínűleg alapból nem is költöznék ilyen helyre.. xD

---

És ha már szóba kerültek a viharok.. ez meg nem semmi:
https://www.youtube.com/watch?v=H-iRXYRRGXQ

View more

Szerintem nem tudom. Mert egy kis zárt világot követek. Abban pedig mindenki csodás. Leila őszinte, és beleszövi az életét, a mentális bajokat. Krisztina mint egy írónő, ráadásul bájos, őszinte, kedves, ragyogó. Dorcsuh magát adja őszinte, vicces. Zsófi nyílt, és kendőzetlen. Rahel S. spirituális, állat természet kedvelő, az indián kultúrát is elénk tárja néhol. Rágó boszi kisasszony könnyed, súlyos témákat érintve. Mégis még hisz a jóban. "Ideiglenes" pedig nem is az. Nagyszerű képekkel, kerek gondolatokkal, Andika meg csupa szeretet, néhol puffog jogosan. Onkel S. egy külön kis világ. Imádom a szakmáját (bár nekem is összejött volna.) Azt hogy ambivalens csodás anya, feleség. De mondjuk a külsejét maga szabályozza tetovált, sötét ruhát hord mesés. Egy avokádó feltárja, hogy igenis a depresszióval inkább meghalna az ember. Mégis imád enni, a kutyusát, csodásan végzi a nehéz munkáját. Szandi egyszerűen nagyszerű.
Anyavagyok egy ikon már itt. A sok segítséget amit adott példaértékű.
Folyt. köv.

View more

Nem tapasztaltam azt amit írtál - a hozzám hasonló problémákkal fordulók között nem az szokott lenni a "vízválasztó" (hogy mit tekint a lány zaklatásnak), hogy mennyi pénze van a srácnak vagy mennyire divatos, hanem az, hogy mit és hogyan cselekszik.

---

Az azonban pszichológiai tény lehet egyes lányoknál, hogy egy divatos, tehetősebb pasit, aki menőnek is tekinthető (azaz: lehet "valaki" egy bizonyos társadalmi csoportban), sokkal később vagy soha nem tekint majd zaklatónak a lány, függetlenül attól, hogy elutasítja őt és a pasi teper érte.

---

Ezzel szemben egy csóringer és divatjamúlt pasi már akár a köszönésével is zaklató lehet... ugyanis: az emberi természet mindig "felfelé" törekszik (általában) és nem "lefelé".
A csóringer és divatjamúlt pasi pedig a "lefelé" vezető út (gondolhatja ezt sok lány).

View more

1. Az ősz afféle ideálom, nem véletlenül ez a kedvenc évszakom is.
A harmincas éveiben járó férfi, aki túravezetőként dolgozik az Aggteleki Nemzeti Parkban. Kissé magának való teremtés, aki szeret elmerülni a természet rejtelmeiben, mégis magabiztos és férfias. Bármikor kész arra, hogy bemutassa neked a Nemzeti Parkot.

Általában kötött pulcsit és farmert, vagy terepre való ruhát és túrabakancsot visel, de amikor például a barátaival találkozik, vagy randizni megy, nagyon vonzó módon fel tud öltözni. Bátran visel különböző őszi színeket, például bordót vagy okkersárgát. Ő maga világoszöld szemekkel és szőkésbarna hajjal, valamint enyhén lebarnult bőrrel rendelkezik.

2. Vattacukor egy örökmozgó, cuki kislány. Vidám teremtés, aki mindig képes az élet napos oldalát nézni. Imádja a pasztellszíneket és a különleges kiegészítőket. Olyan ember, aki boldogságot visz mások életébe, bár néha már túlontúl édes, és jólesik utána úgymond pihenni, feltöltődni.

3. Bodzaszörp az erdő szélén él a férjével, akivel az első gyermeküket tervezi. Óvónőként dolgozik a helyi oviban. Afféle cottagecore stílust képvisel, és a kedvencei a laza, térd alá érő nyári ruhák. Rövid, hullámos haja sokszor az ég felé mutat. Ő is egy vidám teremtés, de Vattacukorhoz képest sokkal visszafogottabb, nyugodtabb stílusban.

View more

- Nyugalom.
Hozott anyagból nem egyszerű dolgozni, magyarul sok a stresszforrás körülöttem, amit persze próbálok csökkenteni, de nem igazán sikerül.
- Stabilitás.
Ha már én magam instabil vagyok, jó volna, ha az életem nem egy káosz volna, de az. Gondolom tudatalatti kompenzáció lehet, hogy mindent rendszerezek, meg próbálom megtudni a dolgok várható következményeit, vagy hogy egyáltalán mi vár rám egy közelgő helyzetben/eseményen, stb. Ezekkel próbálom a stabilitás illúzióját kelteni.
- Minőségi alvás/pihenés.
Valaki, vagy valami mindig megzavar ezekben. A minőségi alvás eleve nem igazán sikerül, az 'alvókám' tönkrement, de néha azért még összejön egy pihentető. Lehet, hogy lenne belőle több is, ha nyugodtabb lennék, meg ha nem keltene fel mindig valaki/valami. A minőségi pihenés többször összejön, de abban is gyakran keletkezik zavar valami külső hatás miatt. Minőségi pihenés alatt értem, hogy akár megnézek egy filmet, vagy akár egy rajzfilmet (igen, egy részem az óvodában ragadt 😄), beszélgetek a fogadott Tesómmal, kiülök a teraszra a friss levegő mellett magambaszívni a szomszéd fűkaszájának benzingőzét. Viccet félretéve a friss levegő mellett szeretem 'magambaszívni' a természet hangjait, vagy vicces/repülős/érdekes YouTube videókat nézek, esetleg Urbex Gyulát (elhagyatott helyeket, járműveket látogat meg, én meg szeretem az ilyesmit, mert szinte mesélnek azok a régi dolgok), stb. Lényeg, hogy próbálok kikapcsolódni, de csak ritkán sikerül zavartalanul.
- Programok.
Mivel önállóan nem tudom elhagyni a házat, ezért fateromtól függ, hogy kijutok-e és hogy hová? Hosszú évek óta próbálom rávenni, hogy menjünk el ide, vagy oda, de hiába beszéltem. Néha volt csak olyan, hogy elmentünk valahová. Idén végre hajlandó lett volna, erre vagy az egészségiállapotom, vagy az anyagiak akadályozták meg.
- Étrendváltás.
Az autoimmun betegségekre állítólag jól hat bizonyos diéta, csak éppen nincs arra anyagi keretünk, hogy ilyen-olyan mentes, meg bio dolgokat vegyünk, étolaj helyett olívaolajat, cukor helyett mézet, stb. és a zöldség-gyümölcs is irdatlan drága lett, pedig az említett diéta alapja a sok zöldség-gyümölcs lenne.
- Edzés.
Mondhatnám, hogy csak fizikai akadályai vannak, de ez így nem lenne őszinte válasz. Az van, hogy nincs elég motivációm hozzá és igazság szerint sokszor el is felejtettem csinálni, meg tényleg nem megy egy ideje a tachycardia miatt. Egy időben nekiálltam és motivált is, hogy láttam a változást kar- és lábizom terén, aztán le kellett állnom és később sem folytattam, amikor még ment volna.

View more

Kevesebb emberi jelenlétre. Nem emberre, ilyet nem mondok. Csak ami velük jár. Amikor a járványügyi vészhelyzet alatt kevesebben hagyták el az otthonukat, a természet felvirágozott. Visszaesett a zaj - és légszennyezettség, az állatok előbújtak, és még a városokba is bemerészkedtek. Igazából ez lenne a normális. Egy évezreddel ezelőtt az őseink harmóniában éltek a természettel, és minimális mértékben tettek benne kárt, azt is csak tudatlanságukból fakadóan. A mai ember viszont falakat emelt maga köré, amivel nem magát zárta el a külvilágtól, hanem a külvilágot zárta ki, és egyre szűkíti azokat a területeket, amiket nem birtokol. Az élő, zöld helyén most beton áll, a termőföld helyén gyár, a vizeken hajók. Az ózonréteg vékonyodik, az évmilliók alatt létrejött energiaforrások az elmúlt 200 év munkája hatására elfogynak, a talaj terméketlenné válik... A modern embertől nem várható el a változás, ezért lenne jobb nélküle.

View more

Magamat ismerve váltakozna a hozzáállásom is, meg a hangulatom is. Egyszer makacsul és elszántan küzdenék a túlélésért, minden testi-lelki erőt és természet adta lehetőséget, meg felhasználható dolgot bevetve, higgadtan a célra koncentrálva és a lépéseket átgondolva, megtervezve módszeresen igyekeznék haladni, főleg mert azt vallom, hogy csakis a higgadtság vezet célra, mivel elborult aggyal nem lehet tervezni, koncentrálni, meg uralni magunkat és a helyzetet, máskor viszont befigyelne az az oldalam (legfőképpen esetleges sorozatos kudarcok és testi-lelki kimerültség esetén), amelyik begőzöl, 'elfelejti', hogy a tombolás csak elveszi az energiát, meg a józan gondolatokat, amik fontosak a túléléshez. Elszállna az agyam néha, anyáznék egy-két-három sort, meg dühömben eldobálnám, ami a kezem ügyébe kerül (nyilván nem a szükséges holmikat, annyira hülye azért nem vagyok), majd miután a köd feloszlott az agyamról, konstatálnám milyen idegbeteg idióta vagyok, aztán újult erővel, a dühöngésen felbuzdulva mégmakacsabban igyekeznék a célt teljesíteni.
Fene tudja, hogy élesben mit hozna ki belőlem a helyzet, elképzelni ezt tudom.

View more

Én az egyetem online padjait koptatom. Ott sok dolgot változtatnék a tantervünkön, de nem hiszem, hogy erre vagy kíváncsi :D
A középsulival kapcsolatban az első dolog, ami eszembe jutott, az az etika tárgy. Azon istenkáromlók közé tartozom, akik feleslegesnek tartják. Hiszen mit tanuljon ott a gyerek? Hogy kinek illik először bemutatkozni kézfogáskor? Normál családban és jobb suliban figyelnek erre amúgy is, rosszabb tanárokkal pedig elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki képes legyen hasznos etika órát tartani a filmek és az aktuális események megbeszélésén túl. Bár sokszor ez nagyon hasznos, végülis kellenek a beszélgetős órák is. Főleg, ha dilemmákról van szó, ami gondolkodásra késztet és fejlesztheti a vitakészséget. Ennek ellenére nem érzem úgy, hogy ez más órákon ne lenne megvalósítható, ezért az etika órát még mindig inkább felesleges időkitöltésnek érzem a jelenlegi értelmében.
Alsóban pedig teljesen meglepett, hogy a kicsiknek már nincs természet óra és hogy későbbi életkorban ennyire sűrítik sok helyen a természettudományokat.

View more

2011 előtt szerintem durva special interestjeim nem nagyon voltak, max annyira emlékszem, hogy nagyon érdekeltek az állatok és a természet, imádtam képregényeket gyártani és történeteket írni, meg ilyenek, de hiperfixáció alatt nem ezeket értem :D

---

❤️2011
- Mindenféle (többnyire hazai) tehetségkutatók, különösen az X-factor
- Valóvilág XDDD (Ezt mondjuk szégyellem eléggé)
- Szellemek, kísértet sztorik, paranormális jelenségek

---

🧡2012
- Eurovíziós dalfesztivál :D
- Előzőhöz kapcsolódva: Miro Smajdát és Donny Montellt imádtam kib@szottul, tehát ez már két külön obsession
- Külföldi tehetségkutatók
- Lengyel nyelvtanulás (nyilván egyedül nem nagyon haladtam vele, de nagyon próbálkoztam :DD)
- Szent Johanna Gimi (én unironikusan szerettem, pedig így felnőtt fejjel már ritka szar)
- Szent Johanna Gimi utánzat „regényem” írása, aminek az egész kibaszott forgatókönyve ugyanaz volt (Nem, nem kaptok linket, mert ez hála a jó Istenkének nincs fent a neten és soha nem is volt)
- Rocker era <3 Egyszer elmentem egy nagyon rockeres, '80-as években gyártott cipőben az utcabálba, és szétment útközben, úgyhogy bele kellett b@szni a konténerbe, és meg mezítláb sétáltam végig xdd
- Countryball mémek. Istenem, mekkora egy faskóság az is xd
- Abszurd humort képviselő vígjátékok és stand up

---

💛2013
- Eurovíziós dalfesztivál az megmaradt, tehetségkutatókat szerintem már nem nagyon néztem akkor
- A nagyon drámai love story regényem írása, amiben olyan hülyeségek voltak, hogy én sírva röhögök. Szabályosan szorongok elmondani, hogy miről szólt, úgyhogy nem fogom, de egyszer az ofőmnek is megmutattam és azt mondta, hogy most eléggé más oldalamról ismert meg. Azóta se jöttem rá, hogy milyen értelemben xddd
- Balkán. Úgy mindenestül. Nagyon érdekelt az ottani népek történelme meg kultúrája. Különösen filmből néztem rengeteget, ami abban a térségben játszódott. Szerintem akkor szerettem utoljára filmeket nézni :D

---

💚2014
- A Balkán rajongásom akkor még biztos megvolt
- Valamiért odáig meg vissza voltam minden LGBT+ dologért xdd Amúgy most is, de az más jellegű volt, mert kb abból állt, hogy „Úristen, tök érdekes emberek lehetnek, én szeretnék egy meleg barátot, akivel shoppingolhatunk, meg kisminkelhetem” XDD Mindemellett akkor még nagyon az volt bennem, hogy ez „rossz”, de szerintem csak azért, mert szerettem volna meggyőzni magam, hogy nem vagyok érintett, lol

---

💙2015
- Itt már a Balkán helyett inkább a Kaukázus érdekelt, ami tök ugyanolyan, mert az is hegy, meg ott is öli egymást a sok köcsög, úgyhogy…
- Hayko Cepkin <3
- Jég-trilógia (Istenem, de rossz az is. Még Molyon is jól le van pontozva)

---

(folytatom)

View more

A hideget semmiképp', mert van egy kórságom, ami a hidegre (meg stresszre is) aktiválódik és olyankor az ereim begörcsölnek itt-ott, ami amellett, hogy eléggé fájdalmas, veszélyes is (pl. amikor a szívnél görcsöl).
A meleget is csak egy szintig bírom, 30 fok felett belobban a neuropátia (idegek fájnak, meg téves visszajelzéseket küldenek), vizesedem, fulladok, a szívem sem bírja, epilepsziaszerű görcsrohamok is elkapnak az oxigénhiánytól.
Igen, nagyon megviselik a szervezetemet a frontok. Nem mindig, de ha arányt kéne mondanom, 10-ből 8-szor biztos.
Csak a tavasz az, amit bírok, meg a nyár eleje-vége, már amikor van fokozatosság, mert sajnos annyira gallyravágtuk már a klímát, hogy az időjárás teljesen kiszámíthatatlan, meg szélsőséges.
Eddig a nyár volt a kedvencem, de mivel perzselőek lettek, plusz mint fentebb mondtam, sok a rosszullétem olyankor, ezért pár éve a tavasz lett az, amit szeretek, mert a hőmérséklet is pont elviselhető, meg ébred a természet és annak van egy kellemes hangulata, tavasszal jó friss a levegő is.

View more