#xdd

Egy része ösztönös, de van, amit rossz tapasztalatok váltanak ki, vagy belenevelik az emberbe (pl. valamelyik szülő mindentől, vagy adott dologtól félti a gyereket és ezzel azt adja tovább, hogy félni kell tőle, akkor félni fog ő is), mert a világot egy - a ténylegesnél - veszélyesebb helynek fogja gondolni, de pl. lehet, hogy szimplán csak túlzott a félelme valami iránt, ami ugye a fóbia lényege.
Ha egy hely szűk és ne adj' Isten még zárt is, mégrosszabb esetben pedig ezek mellett sötét is, az menekülési vágyat és erős szorongást vált ki belőlem. Nem tudom, hogy valaha elmúlik-e?
A mély víz is ilyen. Ha leér a talpam és úgy nyakig ér a szintje, az még oké, de mélyebb ne legyen. 15 éves koromig víziszonyom volt, csak derékig érő vízbe mertem bemenni. Háton nem is tudok úszni, mert sosem mertem hanyatt felfeküdni a vízre, ez máig sem változott. Valamelyest enyhült ez a fóbia, mert 15 évesen megtanultam úszni (magamtól, a saját tempómban csinálva, azelőtt hiába próbálkoztak tanítani, igaz nem is használt, hogy óvodáskoromban belevágtak a mély vízbe).
Egy időben a viharoktól is erősen szorongtam, már-már pánikközelbe kerültem, de ehhez több rossz élmény kellett. Mára ezt majdnem teljesen leküzdöttem, újra szeretem a dörgést-villámlást és már csak a hevesebb viharoknál szorongok.
A mélységet szintén nem bírom. Hosszú évekig laktunk egy panelház 6. emeletén és szerettem sasolni a magasból a környéket, de csak távolabbra nézve, közvetlenül lenézni nem szerettem, mert hiába nem tudtam lezuhanni az ablaknál, vagy az erkélyen állva, akkor is olyan érzésem volt, hogy le fogok szédülni, szóval ritkán néztem le. Nem tudom, hogy ez elmúlik-e valamikor.

View more

A) traumatikus élmények szerzésével (akár gyermek, akár felnőtt korban) B) megfélemlítéssel (amikor valaki belemagyarázza neked, hogy valamitől félni kell, anélkül, hogy valaha kapcsolatba léptél volna a dologgal, de te elhiszed).
Én különösen félek az emberektől, kimondottan a tömegtől, a szociális helyzetektől. De ezen kívül vannak kicsit átlagosabb dolgok is, mint pl.: a forgóajtó; hangos, hirtelen zajok; a sötétség; tűz. Meg vannak ilyen"megfoghatatlan" félelmeim is, amik szerintem ugyanúgy tök normálisak: félek a hibázástól, hogy nem vagyok elég, hogy csalódást okozok. Félek a figyelemtől, volt időszak, amikor az volt a legnagyobb paranoiám, hogy ne ájuljak el publikus helyen.
Gyerekként még ezer másik dologtól is féltem, de szerencsére a legtöbbet le tudtam küzdeni. Ilyenek voltak például a nagytestű kutyák, a mozgólépcsők, az autók, a darazsak/méhek. Ezeken a félelmeken úgy tudtam felülkerekedni, hogy megismerkedtem velük, hozzájuk szoktam.

View more

Valójában több elméletem is van erről.
Vannak fóbiáim nekem is, ezekről már sokszor írtam. Arról is, hogy a víziszonyom - egyik - okaként emlékszem olyan esetre, amikor mint úszni nem tudó kisgyerek, beledobtak a strandon egy mélyebb vízbe, gondolván, majd hasznos lesz...a helyzetet egész életre elcseszték. Bár előfordult életem során, hogy más vette észre, hogy lesüllyedtem és fuldoklok éppen, és kihúzott - de volt olyan is, hogy senki nem vette észre, csak bennem volt annyi életösztön, hogy egyrészt partközelben maradtam a nagy strandlabdával, amire támaszkodtam, másrészt meg amikor lecsúsztam róla, és süllyedni kezdtem, nagy erőfeszítéssel mégis kikecmeregtem - de úszni soha, semmilyen körülmények között nem tudtam megtanulni, és a víziszonyom folyamatosan fennáll. Van ennek egy másik, elgondolkodtató, kicsit már spirituális, mégis nagyon logikus magyarázata is. Többször olvastam már arról, hogy a magzatkori, anyméhben töltött fizikai körülmények és a születésünk utáni érzéseink, érzékeléseink szoros összefüggésben vannak. Pl. ha egy magzat "kinövi" a méhet, mert pl. túlhordják, vagy mert túl nagy, és hosszabb időre "elfogy" körülötte a magzatvíz, és nem tapasztalhatja már a biztonságos lebegést - életében víziszonyos lehet, nem bízik a vízben és sokszor magában sem vizes közegben. Nos, én ezen akkor gondolkodtam el jobban, amikor anyu többször is elmondta, hogy nekem novemberben kellett volna megszületnem, de csak decemberben voltam hajlandó, és akkorra már magzatvizem sem volt szinte...
Olvastam olyan -kutatók, tudósok által lefolytatott - kísérletről, hogy pl. a születésünk módja, körülményei is mennyiben befolyásolnak életünk során. Állítólag ha néhány éves kisgyerekeket egy pár méteres keskeny műanyag"alagútban" mászatnak végig, ezt csak azok teszik meg élénken és teljes biztonsággal, akik természetes úton születtek meg, tehát végighaladtak a szülőcsatornán. Akiket császámetszés útján emeltek ki az édesanyából - ők nem tudják megcsinálni ezt a viszonylag egyszerűbb műveletet, rettegnek attól is, hogy ebbe az - akár világos, átlátszó - alagútba bemásszanak.
Nos, ez csak kitérő volt kissé.
Van a félelmekre, fóbiákra egy még spirituálisabb magyarázat ugyebár, a "hogyan haltam meg előző életemben"....Aki hisz az előző életekben, a lélekvándorlásban, mint én is (tapasztalatok alapján), annak ez is logikus ok lehet.
Szóval a tapasztalatok (magzati létünk és későbbi életünk során szerzettek) mindenképpen kialakíthatanak és / vagy fenntarthatnak fóbiákat.

View more

Korzystam najczęściej z fb i aska, więc... Najbardziej irytujące lub najbardziej żenujące typy osób w social mediach według mnie:

---

🤮 dziewczyny, które zwykły portal mylą z pornhubem i wstawiają softy albo nagie zdjęcia (to nie tyle denerwujące, co żałosne), nawet na asku można takie spotkać

---

🤮 atencjusze robiący wszystko, by się wybić i pozostać popularnym

---

🤮 przysłowiowe mentalne julki i oskarki z twittera, czyli typowe lefty, dla których największym problemem świata są zaimki, a życiową misją walka z Kościołem, patriarchatem, uciskiem i pierdolenie o pseudo wOlNoŚci (tu również - to nie jest dla mnie irytujące, ale dosyć żenujące i wzbudza bardziej politowanie aniżeli jakąś złość)

---

🤮 dresiarskie typy w bluzie z konopią, wrzucające teksty o marihuanie, policji i fałszywych mordach xDDD

---

🤮 samochodziarze

---

🤮 ludzie wrzucający zdjęcia bombelka w każdy miesiąc "mAm jUż 3 mieSiĄcE" albo rodzice tracący tożsamość po urodzeniu dziecka, odtąd to nie jest Katarzyna, tylko mama Milenki xDD 🤦🏼‍♀️🤦🏼‍♀️

---

🤮 ludzie publicznie piszący o swoich prywatnych, intymnych sprawach, co wszyscy czytają

---

🤮 typy wypisujące do każdej dziewczyny

---

🤮 ludzie permanentnie przeżywający jakieś wydarzenia na świecie i piszący o tym 2137 raz

---

🤮 katoGrażyny i katoJanusze

---

🤮 osoby, które nie potrafią normalnie czegoś upamiętnić, tylko wrzucają obrazki z krindżowymi napisami

---

🤮 osoby, które przedstawiają swoje życie jako super idealne, co właściwie jest równoznaczne z atencją, chęcią wzbudzenia podziwu i podniesienia sobie samooceny, ale to idzie wyczuć

---

🤮 i na odwrót - ludzie użalający się nad sobą, wiecznie widzący wszystko jedynie w czarnych barwach, pogrążający się z poczuciu bezsensu

---

🤮 osoby, które po 100x w ciągu dnia wrzucają informacje o zaginionych psach i tylko spamują na głównej

---

🤮 debile, u których opcja anonimowości wyzwala pierwotne instynkty australopiteka

---

W miarę możliwości staram się nie obserwować takich osób ani nie wchodzić na takie profile.

View more