Szinte már senkihez nem fordulhatok nyugodt szívvel, mert ha túl őszinte vagyok, nem bír senki elviselni amikor tenyleg oriasi szuksegem lenne egy ölelésre, nincs senki mellettem szal mar en is megtanultam h nem szabad megmutatni a valos énünket amik mi valojaban vagyunk...
Egyiket sem, mert semelyik ilyen nap nem ugrott be, mert talán nem is volt olyan amikor igazán boldog napot élhettem meg, meg am is ami volt az nem változik, elmúlt, csak rohadtul fáj szal érthető ha nem szeretném újra élni elég volt köszi h 1x fájt de akkkor nagyon...💔 furcsa h meg itt vok most... inkább a jövőm érdekel.