Kristóf és Márk

Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő, bársonyos haját, a gyönyörű szemét, a szép kezét. Ő rám néz és mosolyog. De Ő nem úgy néz rám, Ő csak úgymond a "Legjobb Barátom". Vége az órának, vége a napnak, Ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem. Én odaadom neki, Ő rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi! Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom Őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de Ő nem így néz rám és én ezt tudom. Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök, sír...sír, mert szakított a barátjával! Én megvigasztalom, Ő átölel érzem, hogy majd kiugrik a szívem. Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy hogy akarom Őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de Ő nem így néz rám és én ezt tudom. Telnek a napok, az évek, látom hosszú talárban, az érettségin, látom, mikor átveszi a bizonyítványát. Ő rám mosolyog... Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom Őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de Ő nem így néz rám és én ezt tudom. Együtt megyünk a főiskolára, de telnek az évek, már a diplomaosztón találom magam. Ő még szebb, hosszabb és szebb a haja, az arca, gyönyörű nő. Az utolsó nap ő rám mosolyog és az arcomra nyom egy puszit. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom Őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de Ő nem így néz rám és én ezt tudom. Eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek vele telefonon. És megkapom a szörnyű hírt...Ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a fehér gyönyörű arcát. Potyognak a könnyeim. Már nem mosolyog rám,és már nem is kapok tőle puszit... El akarom neki mondani, hogy szeretem, el akarom neki mondani, hogy akarom Őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja ezt. Később felmegyek a szobájába, és megtalálom a naplóját, és a következőket olvasom: " Rám mosolyog, az arcára nyomok egy puszit... El akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom Őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de Ő nem így néz rám és én ezt tudom..."

---

most ilyeneket olvasgatok..és olyan szomorúak ezek amúgy :s

View more

Szóval.. Szerintem pelenkás korunk óta ismerjük egymást. Szinte együtt nőttünk fel, itt laktok közel, egy óvodába jártunk, majd egy suliba. Nagyon örülök, hogy megismertelek, mert nagyon jó ember vagy, és mindent megtennél a szeretteid érdekében,tudom,mert ismerlek, és ez is egy nagyon jó tulajdonság.
Jó pár éve legjobb barátnők vagyunk, és azok is maradunk örökre. Vannak nézeteltérések, és talán legtöbbször bennem van a hiba, és próbálok változtatni, és jobban figyelni a dolgokra, hogy ne legyenek, mert utálok összeveszni veled♥ :) Ha minket összezárnak, és jóttérzünk, minden szaron képesek vagyunk nevetni : D
ŐSZINTE! Nagyon nőttél a szememben a múltkor, mikor a szemembe mondtad a hibáimat, mert ok. háta mögött az embernek könnyű nagyokat pofázni, de te képes voltál a szemembe mondani ezt is, k ö sz ö n ö m. És akárhogy is, lehet, hogy kicsit szarul esett, de köszönöm♥.
Buli nélküled sem buli :* Kis bulis csajszika vagy te is.:)
Nagyon szeretlek!♥ ÉS SOHA NEM AKARLAK ELVESZÍTENI.. és nem is foglak, mert még, ha te szeretnéd is, akkor sem fogsz megszabadulni tőlem,sosem :$ Köszönöm, hogy vagy nekem és ha rossz útra is térnék nem engeded!

View more