Hát a töri tanárnõmtõl kértem utoljára, mert hirtelen nyilvánultam meg nem szèp szavakkal, amièrt szaktanárit kaptam. A bocsánatkérèssel legalább tiszta a lelkiismeretem :)
talán:) de az alap az lenne szerintem ha mindenki elfogad olyannak amilyen vagyok, és nem várják el hogy más ember legyek, mert szerintem az már nem is èn lennék :)
Igazàból ez nem ilyen egyszerü, hogy csak így 2 szóval eldöntsük. Egy kapcsolatban lévõ egyénnek arra kell törekednie, hogy a kapcsolata is tökéletes harmóniával müködjön, de a barátaita is szánjon elég idõt. Nem szabad felborítani a kettõ közt az egyensúlyt, mert az egyik fél biztosan nem fog neki örülni, ha többet foglalkozol a másikkal. Jó ez alap, hogy sokat vagyunk szerelmünkkel, de az élet nem lenne jó barátok nèlkül. Tehát próbáljon mindenki ugyanolyan hangsúlyt fektetni a szerelemre és a barátságra is, mert mindkettõ egyaránt fobtos az ember életében :))