SEMMI. SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI.SEMMI. FOGLALKOZZATOK MÁR MAGATOKKAL! BARÁTOK VAGYUNK, ÉS AZOK IS MARADUNK. MI LENNE, HA NEM AZ ÉN ÉLETEM LENNE A KÖZPOONT???!!!
Mostohatesóm, nem beszélünk, csak amikor apunál vagyok, és akkor is csak azért, mert muszáj. Régebben jóban voltunk, de én már nem kérem vissza azokat az időket. Egy-kétszer kisebb bajba is kevert, ennek már vége :)
Elegem van. Pár jótakaró ember segítségével újra padlón vagyok. Persze ők jót akartak, és nem is az ő hibájuk. Az enyém, mert beleéltem magam olyanba, amibe soha nem szabadott volna. Elhittem. Elhittem, de kibaszottul. Csak jó volt vele lenni, egy kicsit beszélgetni, és rögtön a hatalma alá kerültem. Nem szabadott volna...