AlJókor érkező kérdés, pont most olvastam újra. Úgy gondolom, hogy Golding ezen műve, eredeti címén Lord of the Flies (?), egészen élvezhetetlen, elborzasztó, megterhelő, mégis nagyon szeretem. Igen mély vallási, és pszichológiai tartalmat hordoz magában, kezdve azzal, hogy a Legyek ura, ismertebb megnevezésén Baál-Zebub, magát a Sátánt testesíti meg. A könyvben felfedezhető a remény, az összetartás, a bajtársi szeretet, és az, hogy mindezek a dolgok hogyan fordulnak át gonoszságba és őrületbe, elveszítve a kontrollt az emberi ész és szív felett, saját magad démonjává válni. "De te tudtad, ugye? Tudtad, hogy én belőled vagyok, egy részed vagyok? A legbensődből való. Én vagyok-e az oka, hogy minden felborul? S hogy minden olyan, amilyen?" Továbbá tökéletesen bemutatja, hogy ártatlan gyermekek mekkora pusztítást és gonoszsàgot képesek létrehozni, csupán azért, mert makacsok, és rémültek. A szociopata egy fajtáját is bemutathatná e könyv, valamint pontos példát állít az autokrácia veszélyességéről.
Szia! :)
"Ha lemondunk a vágyainkról, épp azt tagadjuk meg, ami emberré tesz." Te hogyan látod ezt a dolgot? Elnézést,ha zavartam. :)
Well, i think this sentence is 100% true Mert azzal, hogy bármiféle dolog miatt lemondasz valamiről, amit szeretnél, lemondasz egy darabról önmagadból, holott lehet, hogy az a dolog az egész jövődet egy másik, esetlegesen jobb irányba terelné.
Hiszek istenben, de én a saját istenemben hiszek. Hiszek Buddhában, hiszek a krisnában, hiszek Allahban, hiszek a keresztény Istenben, hiszek a Sátánban, hiszek a görög és római istenekben, a Sokarcú istenben, a Fény Urában, a hét újban és a megszámlálhatatlan régiben. Hiszem, hogy igazából az alább felsoroltak mind-mind egy alak, más megközelítésből. Úgy, ahogy a embereknek a világképük se ugyanaz, a vallásuk se, ez csak színt hoz az egyre növekedö populációba. Viszont van egy elméletem, ami még a Napapa és Holdanya kifejezésekre vezethető vissza, miszerint férfi-nő páros alkotnak, mint a Yin és a Yang, kiegészítik egymást. Mi van, ha Istent férfi alakban ábrázoljuk, a Sátánt pedig gyönyörű nőként, s esetleg szerelmük útjába állt Lucifer, kit a Sátán szépségével csábított le magához? Mi van, ha alapjába véve támaszkodunk a férfi-nő párosra? Bármi előfordulhat, ez olyan, mint a fekete és a fehér; a fehér tisztább, mégis hidegebbnek érezzük, míg a fekete beszívja a meleget.
10. Mátrix filozófia 9. A bárányok hallgatnak 8. Rika agyában 7. Köpök a sírotokra 6. Minden 5. Papírvárosok 4. Semmi 3. Alaska nyomában 2. Átmeneti üresedés 1. A Hold legsötétebb oldala (-1. Útvesztő trilógia, mert nem hagyhatom ki)
Jézusom, ez egy nagyon nehéz kérdés Catwoman Mert akkor Stiles lehet Batman Hahahaha Amúgy Iron Man az abszolút fav szuperhősöm, na meg Captain America
Sziamia Nos, alig fél órája találtam meg az askod, de nagyon szimpatikus vagy Értelmesnek, rendesnek tűnsz, és gyönyörű vagy. A stílusod is tetszik, az írásmódod is Egyszer szívesen beszélgetnéj veled komolyan
Milyen tevékenységbe vagy időtöltésbe tudsz teljesen belefeledkezni?
Olvasás, abszolúte. Vagy ha angolozok, imádok angolozni De a rajzolás, illetve írás is le tud kötni annyira. Na meg ha filmet/sorozatot nézek, közben meg sem hallom, ha hozzámszólnak.
Nem feltétlenül, mert sajnos igen nehéz megcáfolni "a hírességeknek nincs magánélete" állítást. De egyébként gondoltam már rá, hogy milyen király lenne, ha az emberek felismernének az utcán, - egyébként is nagyon szívesen lennék színész, illetve író.
Nem feltétlenül negatív, de Rumplestiltskin az OUAT-ból, és Lord Petyr Baelish a Game of Thronesból. Mindkettőjük ravasz, leleményes, és mindenből ki tudja húzni a hasznot. Habár a legtöbb ember utálja őket - legalábbis az ismerõseim -, nekem mindketten a kedvenc karaktereim közé tartoznak. Littlefinger-t nagyon sajnáltam, mikor a Verebek feldúlták a bordélyházát, Rumple-t pedig mikor a kisfiáról volt rész.