Csak létezem. Semmi maradandót nem alkottam, semmi olyat nem csináltam, hogy azt mondhatnám, hogy "igen, most élek". Pedig annyira szeretnék emlékeket, amelyeket elmesélhetek az unokáknak, de egyenlőre semmi ilyesmim nincs. Nincsenek vicces történeteim, nincsenek maradandó emlékeim. Semmit nem tettem még le az asztalra, és úgy gondolom, hogy itt az ideje elkezdenem ténylegesen élni es nem csak létezni.
Én már kipróbáltam mindet... Szoval..
Köszi... De most vettem 😉
Hali. Egész jól. Szokásos asszonyos hétvége megspékelve egy kis edzessél és hazaköltözéssel....
meló...meló..meló...és persze kemény edzés minden nap...
Persze...nekem csak fiú barátaim vannak. Sokkal jobban megbízom egy paliban, mint egy csajban...fele annyira pletykásak, racionálisabbak, realistábbak és nem akarja lenyúlni a pasid...jobb esetben...
Es természetesen egyik se akar tőlem semmit, ahogy én sem baszatom meg magam velük....mondjuk szex és szerelem között is van különbség...de ez mar megint egy másik téma
Szerintem meg ha problémád van ne panaszkodj másoknak. Az emberek egyik felet nem érdekli a másik fele pedig örül, ha vannak problémáid....Engem konkrétan nem érdekel kinek mi a kínja, nekem is van problémám és azzal foglalkozom. A konkrét kérdésedre pedig a válasz: Mindenkinek meg van a maga keresztje és senki nem akarja a másét...
A családomat...
soha nem voltam igazán boldog....
teljes mértékben ezt érzem most. bele vagyok unva az életbe. egyszerűen borzasztó a létezés. nem érdekel semmi és senki. egyszerűen már semmit nem érzek. se élni se meghalni nincs kedvem