cicuskaa ^^

Monopoly

A nagyobbik húgom hétfőn költözik Angliába. Eleget mondtam ezzel?!

Talán kisgyerekként, akkor nem nagyon tudtam érdemben reagálni. Azóta pedig igyekszem úgy alakítani az életem, hogy ilyen ne fordulhasson elő.

A 12 órás munkába, amiért járó fizetés a napi étkezést sem fedezi, ha lakni is szeretne valahol az ember.
A megélhetési kivándorlásba, hogy lassan több ismerősöm lesz Angliában, mint itthon.
Abba, hogy jobban ragaszkodom a kelleténél bizonyos emberekhez, és sokkal többet próbálok tenni a barátságért, mint ami kölcsönös lenne.
Azt hiszem mostanában így ennyi. Másba már erőm sincs belefáradni.

Kedvencem nincs, de egy 12 órás munkanap után nekem is jól esik megnézni pár vicces, vagy cuki cicás képet mielőtt elalszom. ^____^

Nem. Én a saját elmém vagyok.

Nem tartom túl sokra a szerelmet, az csak fellángolás. Annál mélyebb érzéseket sokkal többre becsülök. Annak kialakulásához pedig rengeteg együtt töltött idő szükséges, ami lépésről-lépésre hozza létre köztünk a kötelékeket.

Mondjuk, hogy a szeretteim ismernek annyira, hogy tudják milyen apróságoknak örülök, amivel meglephetnek. :)

Biztosan a tegnap esti koncertről áradoznának. Még mindig olyan hihetetlen, hogy hallottam Őket élőben játszani, és lepacsiztam Takával! ^___^
(A kép saját, kérlek ne használd fel engedély nélkül!)