A küszöbön várok.És akkor itt lennél, És akkor megölelnélek. Azt hitted ismertél, De nem tudtad,hogy belőled élek.És akkor szuszognál. És akkor hallgatnánk a csendet. Vártam az utunknál, Pedig tudtam hogy nem kellettÉs akkor köszönünk. És akkor megyünk is külön. Megállok a küszöbön. Mert nélküled nincs öröm.
Behunytam a szemem És a zene is ment. Így nem láthatod a szerelmet A szemeimben.Hangosabbra tekeretem, Hátha akkor te sem Hallod hogy a levegőt Tempósabban veszem.Kezem persze remeg, De az is csak a zsebben. Nem tudom,hogy ennél, Hogy nevethetnél szebben.Erőm nincsen sok, Lélegezni elég. De talán akkor több lenne, Ha nem szeretek beléd.
Látomás-táncEgy perc Veled, Hatvan másod. Én szeretnék lenni A látomásod.Egy busz-,egy vonat-, Egy metróállomás. Legyél nekem, a kósza látomás!Egy perc nélküled, Egy perc mással. Táncolni szeretnék a látomással.
Cigi II.Vettem még egy dobozt Befizettem még egy körré. Mindegy hogyan mondom, Ugyanaz most egyenlőre.Elszívnék még néhány szálat, Meghalnék az utolsón. Hogy ne kelljen végig menni Ugyanazon a folyosón.Le kéne szokni, Kiáltja a doboz. De nehéz mert a szerelmed Függőséget okoz.
Mi teszi az életet olyanná, hogy érdemes legyen élni?
KáoszTe akkor is itt vagy, Ha nem kell. Te vagy a Káosz,de Úgysem vagyok jóban a renddel.De ha jóban is lennék, Te akkor is Káosz maradnál. Több vagy nekem az életnél, És fontosabb a napnál.
A csellószóló.Megint feltűntél A cselló szóló közben. Szelíd hangon mondod, Hogy csak nézelődni jöttem.Csak megakarod nézni, Ahogy a mellkasom széthasad. Csak látni ahogy szenvedek, Hisz Te úgy érzed jól Magad.Mert amíg én küszködöm, Hogy életem megtartsam, Te csak ülsz és élvezed, A csellószólót halkan.