Hű... ez nehéz kérdés, ugyanis én nem vagyok animeőrült (ami azt illeti nem is nézek animéket), mi több, még modoconra/animeconra se járok. Talán az emberek lelki világa. Imádom a pszichológiát (azzal is akarok foglalkozni az írás mellett) és Japán ilyen téren elég nagy kihívás. Én meg imádom a kihívásokat :D. Eleve ott már az szégyen, ha valaki pszichológushoz megy, szóval bennük aztán tényleg lappanganak a betegségek. Depressziók, öngyilkos hajlamok, gyilkos ösztönök, parafíliák tárháza. Számomra rendkívül rideg az egész hely, és pont ezért imádom annyira (oké, tudom, hogy ez elég hülyén hangzik).
nem :o mesélj még, már kíváncsi vagyok, de ha gondolod, írj facén :D
na jó... lehet mégsem egyről beszélünk xd
linkeld már a blogját légyszi
asszem, tudom kire célzol.
Hát engem aztán hidegen hagy az a lány, bár tény, hogy nem volt róla jó benyomásom, de nem nagyon beszéltünk
az ki? :'D
Hű... ez egy jó kérdés.
Azt hiszem, én leginkább a lélekben magában hiszek. Hiszem, hogy nem csak céltalanul bolyongunk az univerzumban, és, hogy a halálunk után nem szűnünk meg. Én abban hiszek, hogy a lélek egy szent, elpusztíthatatlan dolog. Azt pontosan nem tudom, hogy halál után hova kerül, de biztos vagyok abban, nem szűnik meg. Ezt kifejthetném bővebben is, csak tekintve, hogy rendkívül lusta, és fáradt vagyok (előbbi a dominánsabb), ezért most csak ennyit mondanék :)
Köszönöm *-* <3
nem igazán vannak "forrásaim". Csak úgy eszembe jutnak, totál véletlenül :)
Nem hinném, hogy jó döntés volna. Egyrészt az ember pár fajt valószínüleg nem lenne képes kordában tartani - itt főképpen a ragadozókra & dínókra gondolok - másrészt előbb utóbb, vagy az orvvadászok, vagy a túlságosan is kíváncsi tudomány áldozatává válnának. Ha az ember elpusztít valamit, akkor nem lehetetlen, hogy újra megteszi
Lehunyom a szemem *-*
Megnézni egy új Hannibál epizódot
