Fáztam eleget az utcák kövén, Falhoz dőlve rád vártam én. Hosszú vonatsíneken kóboroltam tovább Időm kevés, mégis hajt valami hozzád. Titkaim nem őrzi senki meg De szívemben a dal megmarad nekem Újra átélem örök hangjait, Ha szól az ének, álmodom , a világot veled
szép volna, ha igaz volna
Liked by:
Logan941