Mi számodra a mennyország?
A mennyország úgy döntött, ember formát ölt és halálom előtt megismerkedik velem, hogy biztosan ne szalasszuk el a találkozást. Cserébe én halálomig nem szeretném elhagyni Őt.
Ember létében több dologra képes és ebben a formában nem is olyan tökéletes, mint ahogyan a mennyországnak lennie kellene, ám az aprócska hibák eltörpülnek minden más mellett.
Emberként megadatott neki, hogy hangot adjon gondolatainak. Ezzel a képességel ugyanolyan könnyedén tud kardot formálni a szavaiból, melyek megsebeznek és sírásra késztetnek, mint ahogyan kimondja a világ legegyszerűbb és egyben legszebb szavait is mély, nyugodt hangon azzal a céllal, hogy ezúttal már örömkönnyeket csaljon a szemembe.
Szemeket is kapott, hogy azt is meg tudja mutatni, amit szavakba önteni képtelen.
Kapott karokat, melyeket védőpajzsként fonhat körém, ha éppen arra van szükség, vagy csak egyszerűen azért, mert mindkettőnk arra vágyik.
Valamilyen oknál fogva ajkai tökéletesen illenek az enyémre, minden alkalommal kellemes bizsergést idézve elő bennük, ami folyton csak csábít megállás nélkül.
Vannak nem látható dolgok. Ilyen a bőrének melege és illata. Mintha a világ legjobb bora lenne, melynek még az illatától is megrészegül az ember és azonnal meg akarja kóstolni, majd miután megtette többé nem akarja abbahagyni.
Végül ott a szíve. Belül, elrejtve az egész világ elől.. az egész világ elől, engem kivéve. A szív, amely pontosan kiegészíti az enyémet. A szív, amelynek ütemes dobogásával egyik altatódal sem érhet fel.
A szív, ami az enyém, s melyért az én szívem dobban.:)
Ember létében több dologra képes és ebben a formában nem is olyan tökéletes, mint ahogyan a mennyországnak lennie kellene, ám az aprócska hibák eltörpülnek minden más mellett.
Emberként megadatott neki, hogy hangot adjon gondolatainak. Ezzel a képességel ugyanolyan könnyedén tud kardot formálni a szavaiból, melyek megsebeznek és sírásra késztetnek, mint ahogyan kimondja a világ legegyszerűbb és egyben legszebb szavait is mély, nyugodt hangon azzal a céllal, hogy ezúttal már örömkönnyeket csaljon a szemembe.
Szemeket is kapott, hogy azt is meg tudja mutatni, amit szavakba önteni képtelen.
Kapott karokat, melyeket védőpajzsként fonhat körém, ha éppen arra van szükség, vagy csak egyszerűen azért, mert mindkettőnk arra vágyik.
Valamilyen oknál fogva ajkai tökéletesen illenek az enyémre, minden alkalommal kellemes bizsergést idézve elő bennük, ami folyton csak csábít megállás nélkül.
Vannak nem látható dolgok. Ilyen a bőrének melege és illata. Mintha a világ legjobb bora lenne, melynek még az illatától is megrészegül az ember és azonnal meg akarja kóstolni, majd miután megtette többé nem akarja abbahagyni.
Végül ott a szíve. Belül, elrejtve az egész világ elől.. az egész világ elől, engem kivéve. A szív, amely pontosan kiegészíti az enyémet. A szív, amelynek ütemes dobogásával egyik altatódal sem érhet fel.
A szív, ami az enyém, s melyért az én szívem dobban.:)
Liked by:
Inscrutable rebellious
Könyves Zsolt