Szép napot! :) Filozófia 151.0 Mindenkiben rejlik egy "belső vészharang" ami időközönként megszólal. Nálad milyen helyzetekben "harangoznak", s milyen gyakorisággal? Általában a jó úton jársz, jó döntéseket hozol, vagy pedig hibát hibára halmozol? Előre is köszönöm a válaszaidat! :)
Szia! :)
Nálam általában három esetben kongatják a vészharangot:
1. Féltékenység miatt. Igen, bennem is ott van a féltékenység, még akkor is, ha nem őrjöngök folyton emiatt. Őszintén szólva ha a törvény nem tiltaná a gyilkolást és nem kerülnék börtönbe érte, akkor valószínűleg egy pár emberrel már kevesebbet számlálna Balmazújváros lakossága...^^" De mivel nem akarok börtönben kikötni, így csak féltett személyemnek szoktam hisztizni és jobb esetben hamar sikerül megnyugtatnia a dolog felől.:3
2. Akkor, ha úgy érzem egy szerettemnek baja eshet. Legyen ez családtag vagy barát.. mindegy. Egyformán visszhangzik a fejem a harangoktól és minden idegszálam pattanásig feszül a tehetetlenség és az aggodalom miatt, hogy ne legyen semmi baj. (mint most. hehe.)
3. Ha tudom, hogy valami butaságot fogok csinálni vagy mondani valakinek /valakivel és ezzel megbántom. Sokszor van, hogy tudom előre ha meg fogok bántani valakit, pedig nem szándékos, mégis van, hogy ennek ellenére is megteszem. Utálom ezt magamban, de mégsem hallgatok arra a kis hangra, ami az én vészharangom..
Hát ennyi. Ez a három eset lehetséges, viszont így összességében nagyon sokszor jelen vannak.. Bárcsak ne kellene, hogy megszólaljanak.:')
Nálam általában három esetben kongatják a vészharangot:
1. Féltékenység miatt. Igen, bennem is ott van a féltékenység, még akkor is, ha nem őrjöngök folyton emiatt. Őszintén szólva ha a törvény nem tiltaná a gyilkolást és nem kerülnék börtönbe érte, akkor valószínűleg egy pár emberrel már kevesebbet számlálna Balmazújváros lakossága...^^" De mivel nem akarok börtönben kikötni, így csak féltett személyemnek szoktam hisztizni és jobb esetben hamar sikerül megnyugtatnia a dolog felől.:3
2. Akkor, ha úgy érzem egy szerettemnek baja eshet. Legyen ez családtag vagy barát.. mindegy. Egyformán visszhangzik a fejem a harangoktól és minden idegszálam pattanásig feszül a tehetetlenség és az aggodalom miatt, hogy ne legyen semmi baj. (mint most. hehe.)
3. Ha tudom, hogy valami butaságot fogok csinálni vagy mondani valakinek /valakivel és ezzel megbántom. Sokszor van, hogy tudom előre ha meg fogok bántani valakit, pedig nem szándékos, mégis van, hogy ennek ellenére is megteszem. Utálom ezt magamban, de mégsem hallgatok arra a kis hangra, ami az én vészharangom..
Hát ennyi. Ez a három eset lehetséges, viszont így összességében nagyon sokszor jelen vannak.. Bárcsak ne kellene, hogy megszólaljanak.:')
Liked by:
Krisztián