Nem tudok mit kezdeni a gyerekekkel, éppen ezért nem (sem) lesz gyerekem. Nekem nem való gyerek, mert nem értek hozzájuk, türelmem sincs annyi, amennyi kell, a következetesség sem az erősségem, rengeteg tudást és tapasztalatot kell átadni nekik, amiknek én szintén híján vagyok, stb.-stb. Nagyon nagy felelősség szülővé válni és én tudom magamról, hogy sok ponton elbuknék, s nem szeretnék kicseszni a gyerekkel. Magammal sem persze, de ez sosem a szülőről szól, ő eldöntheti mit vállal, de a gyerek nem döntheti el megszületik-e, szóval nem kéne kitolni velük. Én is olyan 'szerzemény' vagyok, aki nevelésre alkalmatlan szülőké (amelyik szülőm alkalmasabb volt, már nem él), az élő pedig maga vallotta be nekem, hogy nem is akart - érezteti is egész életemben -, szóval ezek is példák előttem arra, hogy ne vállaljak, ha alkalmatlan vagyok a feladatra, meg ha nem akarom igazán. Rengeteg dolgot lehetne még írni, de a nálam fő kizáró okokat elmondtam.