Te mennyire tartod magad paranoiásnak? Belegondoltál már abba, hogy mit reagálnál, ha kiderülne, hogy valaki megfigyeli a mindennapjaid? Szerinted miért vetemedik ilyen dologra egy ember? (Bónusz meme xd)
Nem tudom de néha érzem így
Én teljesen.
Ha egyedul setalok,folyamat a hatam moge nezek,a telefonom kameraja mindig le van takarva,ugy szint a laptope is. Fuggony mindig elvan huzva az ablakomon. 😂
Mivel hiperérzékeny vagyok minden apró jelzésre, több rosszindulatot feltételezek másoktól, mint ami reális lenne, viszont ezt a megfigyelés dolgot mindig elég gyerekesnek tartottam, különösen azért, mert rendszerint olyan emberektől hallom, akik szerintem az anyjukat sem érdeklik.
Fontosnak akarnak tűnni, és egy idő után tényleg elhiszik, hogy ennyire fontosak.
az mmpi szerint egészséges mértékben, már ha a teszt nem akar átverni (ha-ha)
Aggódik a másikért vagy nem tudok
Nekem konstans rettegésem, hogy valaki figyel. Ha nincs éjjel az egész szoba kivilágítva, akkor attól félek egy sötét sarokban bujkál valaki. Ha ki van, attól, hogy az ablakomon kívül leselkedik valaki, és én nem látom, mert bent világos van, kint meg sötét. Barátaim, ismerőseim fürdőszobáját nem szívesen használom, mert mi van, ha titokban be van kamerázva, és nézik, ahogy a vécén ülök vagy ahogy zuhanyzom. Az utcán sétálva néha úgy látom, egy ablakban áll valaki és engem kameráz - közelebb érve szokott kiderülni, hogy csak egy virág van ott, vagy ilyesmi. Attól is félek, hogy a buszon mindenki olvassa a gondolataimat, meg hogy az ismerőseim mind hozzáférnek az összes Messengeres beszélgetésemhez. Le van ragasztva a laptopomon a kamera, az asztali gépemét meg kihúzom, ha nem használom.
Tudom, ez mind erősen irracionális. De szorongó természet vagyok - hiába tudom, hogy nem figyel senki, az aggodalom nem múlik el. Engem amúgy nem is lenne oka senkinek figyelni, kivéve talán ha egy stalker vagy épp sorozatgyilkos aki kifigyeli következő áldozatát...
View more
Nem vagyok paranoiás, azaz nincs üldözési mániám. Nem szoktam azt érezni, hogy meg vagyok figyelve.
Viszont olyan volt már, hogy egy “férfi”, akivel randiztam párszor, nem tudta elfogadni, hogy nem akarok tőle semmit, és állandóan a házunk felé járt biciklivel (holott előtte ő mondta el, hogy nem szokott arra járni, mert neki arra semmi dolga nincs), és mindig figyelte az autómat is a ház előtti parkolóban. (Mások is látták, és mások szerint is eléggé feltűnő volt.)
Nem tartom magam paranoiásnak.
A lakásunk pl. a negyediken van, oda nem lát be senki, nincs a közelben és olyan szögben más magas épület, ahonnan be lehetne látni.
Az, hogy a vonalas telefonon a melóhelyen lehallgatnak, nem titok, meg is mondják, hiszen nem adhatunk ki az ügyeinkkel kapcsolatos információkat, nem politizálhatunk stb. A mobil-témákat pedig mindenki tudja (remélem)...
Nem tartok olyasmitől, ami nincs - a Big Brother már mindent tud rólunk így is....
Nagyon is. Engem alapból zavar az, hogy például a munkahelyemen egy hónapig akit fel vettek mellém egész álló nap azt nézte hogy én mikor mit csinál. Ugyhogy bekattanék ha valaki folyamatosan minden lépésemet figyelné.
A paranoia maga a valóság....
Ha mész valahová és viszed a telefonodat magaddal, akkor évek múlva is tud(hat)ják, hogy mikor, és hol jártál.
Ha bankkártyával fizetsz a boltban tud(hat)ják, hogy mit, vettél, hol vetted, és mennyiért.
Ja meg minden tele van térfigyelő kamerákkal.
Szóval.....
De kérdésedre válaszolva..... Egy 10-es skálán kb 1-2 szintre értékelném magam paranoia terén.
Nekem tiszta a lelkiismeretem. Ha meg is figyelne valaki, akkor sem találna semmi különöset.
