Miért van, hogy ha valami fáj még is mosolyogsz ?! Miért tartunk ott, hogy lenézzük a másikat ? 🥺

💬️ Answer this question
Hogyan függ össze e két kérdés?
Sosem mosolygok erőltetetten, így az első pont nem bír relevanciával velem szemben. A lenézés oka pedig mindig tudatlanságból fakad, bár bevallom, én sem vizsgálok meg mindent és mindenkit tüzetesen. Nem kell mindig mindent tudni, persze intelligens ember ilyen esetben tartózkodik a véleménnyilvánítástól.
Liked by: tom47200
Igen sajnos az ilyen előfordul én is ilyen voltam. Majd pár évvel később megjelent Kowalsky meg a vega elég lenne című zenéje és mint mindig nem csak erőt adott hanem felnyitotta a szemem ajánlom az ilyen embereknek és a "Tombold ki" című zenéjüket❤️
Mert manapság inkább az ember takarja az érzelmeit mert fél attól hogy kinevetik stb de amúgy van benne valami mert ha valaki előtt szenvedsz manapság lenézek és azt mondják hogy csak sajnáltatod magad vagy kinevetnek 😪 mindneki a saját javát nézi persze nem teljesen mindneki de nem veszik emberszámba a másikat csak ha van hasznuk belőle ha nincs akkor levegőnek nézi a másikat a hazugokat jobban becsülik mint aki őszinte
Én nem vagyok olyan mint a többi szánalmas ember, aki mindig szerepeket játszik. Pont ezért nézem le az embereket, mert ostobák, hiúak, önzőek, akaratosak,felszínesek, népszerűek akarnak lenni nulla teljesítménnyel, képtelenek a komplex gondolkodásra, és az autonomiára, sorolhatnám...
Miért tartunk ott hogy az érzéseket kimutatni gyengeségnek számít? Hogy a másikra nézve végzetes fegyverként használható fegyverré kovácsolják azokat?
Egyrészt mert nem akarom, hogy a környezetem tudja/lássa, hogy bajom van, mivel nem olyan emberek vesznek körül, akikkel érdemes megosztani a gyenge pontokat, másrészt nem is vagyok az a típus, aki ki tudja/akarja mutatni a benne zajló keserűséget. Inkább kiírom magamból, vagy maximum 1-2 olyan emberrel osztom meg (neten), akikben tényleg bízom. Harmadrészt - és akkor itt a válasz a másik kérdésedre - kb. társadalmi elvárás, egy íratlan szabály, hogy tartsd meg magadnak a nyomorodat, különben elkerülnek az emberek, mert senki nem kíváncsi rá (tisztelet a kivételeknek). Ez gáz. Nem mondom, hogy állandóan másokat kellene traktálni a személyes problémákkal, de az sem normális, hogy az emberek (megintcsak ne vegye magára mindenki) ennyire közönyösek egymással szemben. Jó dolog a napos oldal szem előtt tartása, de csak ha magától jön, az természetellenes, ha rá van erőltetve az emberre, hogy bármennyire szarul van, viselje vigyorogva. Nem kell pátyolgatni, de legalább vállalhassa már fel, hogy gázos időszaka van. Sokan inkább eljátsszák, hogy minden oké, csak hogy ne közösítsék ki őket, pedig itt nem azzal van a baj, aki rosszul meri érezni magát.

View more

Miért van hogy ha valami fáj még is mosolygunk ? Nem tom tán nem akkarod az embernek ki mutatani vagy valami xdd hát az meg hogy le nézzük a másikat azok az emberek meg huzzák le magukat 😆 az ilyen nem ember hanem göcsög vagy nagy képű xd
Remélem, ez két különböző kérdés, és nem gondolod, hogy összefüggés van a kettő között.
Azért "mosolygunk" néha akkor is, ha belülről fájdalom kínoz, hogy ne kérdezzék, ne piszkáljanak miatta olyanok, akiknek semmi közük hozzá, meg nem akarunk terhelni mást vele, mindenkinek megvannak a saját terhei.
S talán, hogy tartsuk magunkat, ne omoljunk össze.
Akiről úgy véljük, hogy vele megosztható, annak elmondjuk (ha van ilyen bizalmasunk), ő lát(hat) minket megélni a fájdalmunkat.
Hol itt bárki lenézése?
Liked by: ✈ Arnold ✈
Én általában azért mosolygok, ha fáj is mert így próbálok erős maradni mások előtt. Persze mikor egyedül vagyok jó, ha ki tudom adni magamból, hiszen egész nap tartani magad és mutatni a látszatot nem könnyű!
Második kérdésedre a válasz: Sajnos nem tudom! 😔 De szomorú, hogy manapság azért is le nézik az embert, ha még életben van.
Vagy úgy ítélkeznek, hogy közben nem ismernek, de hallottak rólad pár dolgot amiről természetesen azt sem tudhatják, hogy valójában igaz-e.
Szóval sajnos ezek vannak manapság! 🤧
Mert nem mindenki meri felvállalni az érzéseit másokkal szemben, ezért inkább álarcot húz fel, és akkor törik össze amikor senki se látja, viszont aki igazán ismeri az egyből észre veszi, hogy valami nincs rendben, mert az előtt nem tudjuk leplezni az érzéseinket.
Liked by: katlynclark
Hát már egy ideje ott tartok hogy nem tudok közben mosolyogni.
Régen még ment és folyton azt mondtam hogy szarok bele,nem érdekel.Csak aztán egyre csak gyűlt a dolog és már nem tudtam leszarni.Az elmúlt két évem elég ganè volt minden téren és senkit nem akartam terhelni ezzel.Így meg sikerült elérnem hogy totálisan ki legyek bukva és napi átlag háromszor gondoljak arra hogy felkötöm magam vagy hasonló.Van hogy meg is próbálom a dolgot.
Na mindegy ebbe nem igazán akarok jobban belemenni.
Liked by: ~ANGEL~ gkata2001

Next

Language: English