Ha választanod kellene akkor olyan munkahelyet választanál ahol sokat keresel, de mindennap undorral mész be és utálod vagy olyat, ahova örömmel mész be viszont nem keresel annyit amennyit szeretnél? :)
Az utóbbit választanám szívem szerint viszont nem árt a normális fizetés is. Úgyhogy próbálnèk olyat keresni ami normálisan fizet és nem akarok munka közben népirtást rendezni.
Nálam ez kimerül annyiban hogy át megyek anyámhoz és a nővéremèkhez aztán az elfogyasztott fél kiló sonkát és tojást lefojtom egy pálinkával és esetleg egy sörrel illetve ugyanezt elkövetem pár közelebbi ismerősnèl is ha van rá lehetőség. A locsolás részétől pedig megkímélek mindenkit.
Mert a gödör egy geci. És minél jobban igyekszik kimászni belőle az ember annál inkább tűnik meredekebbnek az egész olyankor meg nehéz arra gondolni hogy pár méterrel arrébb lehet egyszerűbb lenne a dolog. Ha meg egy kicsit is sikerül kijjebb jutni kezdi úgy érezni hogy nem halad semerre és inkább hagyja az egészet.
Gondolod, hogy az emberek valóban átérkélik az életüket egy betegség, egy veszteség, egy trauma után? Vagy a megszokott erősebb?
Neked már volt részed nagy átértékelésben?
Ha elég durva volt a helyzet akkor elő fordul hogy átgondolja egy kicsit az életèt az ember. Párszor volt rá példa nálam is ilyesmire .