Mától kezdve én is bántok, megalázok másokat. Kemény leszek. Eltaposom őket! Mostantól én leszek lelketlen. Visszaütök!
Hát igen. Nem elég kegyetlen így is a világ, még rá kell segítenünk, látom az éles gondolkodást, hozzunk még a világba kegyetlenségeket! Én csak azoknak ütök vissza, akik bántanak, a velem kedveseket, barátságosakat, értelmeseket tisztelem és segítem! És én nem alázom meg a többi embert, max visszaszólok, vagy adok egy pofont, de a verekedést kerülöm, csak ha muszáj, akkor megyek bele.
Neked pedig nem ártana egy kiadós verés! Csak igy mert olyan ütni való fejed van. Más 23 évesen a csaladalapitason gondolkodik/családot alapít, te meg a szüleiddel élsz.
Szerintem takarodj az oldalról, mert ha én leütlek abból te nem kelsz fel, haver!
Nagyon ritkán emlékszem az álmaimra, és akkor is inkább rémálmokra emlékszem. Én nem mindig, de néha társítok hozzá néhány lehetséges jelentést, mert már volt ami nekem beigazolódott.
Kettes leszek informatikából. Nem vagyok túl jó belőle. De manapság tényleg minden munkahelyen szükséges? 😟
Ha olyan munkát akarsz csinálni, amihez szükséges gép, akkor kell hozzá infó tudás, különben szerintem kicsit szégyen, ha valaki a fiatalabb generációból felhasználói szinten sem igazán ért a gépekhez. Van olyan ismerősöm, aki a word alkalmazást sem tudta kezelni, még a formázási részt sem.
Ha a buszon ülök a külső oldalba húzódva, és semmit nem rakok magam mellé, hogy más is helyet tudjon foglalni, de nem akar leülni mellém senki, akkor is fel kell állnom illemből, hogy átadjam a helye(i)met, vagy azzal már eleget tettem az etikettnek, hogy fenntartottam egy szabad ülőhelyet?
Én úgy tudom, hogy illik átadni a helyet időseknek, kisgyerekeknek vagy fogyatékkal élő embereknek, pl.: mozgássérült, látássérült, de csak ha nincs melletted szabad hely. Ha van, neked nem kell felállni, mert akár felállsz, akár nem, az illető le tud ülni melléd, ha akar.