Mennyire tudsz könnyen beilleszkedni? Volt olyan társaság ahová nehezen tudtál beolvadni? Ha igen, miért, milyen volt? (mesélj róla, ha van kedved) Ha sosem volt ilyen, hogyan sikerült mindig alkalmazkodnod az emberekhez?
Sose tudtam jól beilleszkedni. Leginkább mert minden társaságában csak ültem görnyedt háttal egy sarokban, szememben logó hajjal, csendben, esetleg könyvet olvasva. A kisugárzásom azt mondta "hagyj békén, nincs kedvem beszélgetni". Pedig csak félénk voltam, és nem igazán tudtam hogyan kell társalogni. Nem is olyan régen még nem tudtam volna olyan társaságot említeni, ahova ne lett volna legalább kb egy év beilleszkednem.
Valami megváltozott. Talán az, hogy nem célom a beilleszkedés. Aggódom, hogy mit gondolnak rólam, és még mindig nehezen megy a beszéd, de lerázom a félelmet. Megszólalok. Ha bénán, akkor bénán. Egyre kényelmesebben megy a dolog, egyre barátságosabbnak tűnök, és nyitottabbnak. Így munkahelyemen már második nap óta jól elvagyunk kollégáimmal. Nem vagyunk legjobb barátok, nem sok a közös, de annyi azért van, hogy néha legyen témánk, tudjunk viccelődni. És a társaságok nagy részében egy ilyen felszínes kapcsolat már nagyszerű.
Valami megváltozott. Talán az, hogy nem célom a beilleszkedés. Aggódom, hogy mit gondolnak rólam, és még mindig nehezen megy a beszéd, de lerázom a félelmet. Megszólalok. Ha bénán, akkor bénán. Egyre kényelmesebben megy a dolog, egyre barátságosabbnak tűnök, és nyitottabbnak. Így munkahelyemen már második nap óta jól elvagyunk kollégáimmal. Nem vagyunk legjobb barátok, nem sok a közös, de annyi azért van, hogy néha legyen témánk, tudjunk viccelődni. És a társaságok nagy részében egy ilyen felszínes kapcsolat már nagyszerű.
Liked by:
✈ Arnold ✈
Lio Mahariel
