Hűtlen leszek József Attilához, és most egy másik verset másolok be. Őszintén szólva, nem igazán szeretem elemezgetni a verseket. Nehéz kitalálni, hogy mire is gondolhatott, utalhatott a költő, és őszintén, nem is kéne ezt firtatni. A másik ok, amiért nem szeretem boncolgatni, mert az ember a saját személes dolgait látja benne. Úgyhogy maradunj itt csak annyiban, hogy a különböző korszakaimban nekem is voltak Annáim. Nemtől függetlenül Annáim. Számomra ez a vers valahol a múlthoz való ragaszkodást hordozza magában, az emlékekhez, érzésekhez való ragaszkodást. Hogy az élet megy tovább, de mind a négy Annám keze formált engem, adott, és épített egykoron. Ezek a tapasztalásaim pedig bármit teszek, megmaradnak. A másik dolog, amit benne pedig az elválás utáni időszak, amikor még szeretem Annát, de lassan eltemetik magukat a hozzáfűzött érzéseim. Igazából sokkal többet látok ebben a versben, mint azt megtudom fogalmazni.

---

Anna örök

---

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Ámen.

View more

1. Szerelmes vagyok a felhőkbe.
2. Naponta elolvasok egy képregényt, vagy minimum 2 fejezetet egy képregényből.
3. Radírokat gyűjtök.
4.Tele vagyok kétségekkel.
5.Nem hiszek a jóslásban, most még is elkezdtem rúnákkal foglalkozni.
6.Imádom a csíkos, és a pöttyös cuccokat.
7.Lidércnyomásos álmaim vannak.
8.A szociális képességeim egyre alacsonyabbak.
9.Inkább rajzolni szeretek, de a festés jobban megy.
10.Nagyon másnak látom, és érzékelem magam belülről, mint amilyen valójában vagyok.
11.Félek, hogy egyes dolgaim odáig vezetnek, hogy elvesztem a számomra fontos embereket.
12.Oda-vissza vagyok a fehér haj - sárga szem kombóért.
13.Bekattant nálam valami, és szeretnék 1 - 2 éven belül belekezdeni egy képregénybe.
14. Gyerekkorom óta van egy olyan érzésem, hogy hazaszeretnék menni, de fogalmam sincs, merre kell mennem.
15. Ide valami menő lezárást akartam írni, de béna vagyok hozzá.

View more

Az utóbbi három hétben ha kettő darab olyan álmom volt, amiben nem jelent meg valamilyen formában az erőszak...

---

Az egyik álmomban egy hozzám közel álló szeretett volna szexuálisan megrontani. Én fogtam egy deszkát, és izomból a megrontóm combjába vájtam. Kiállt belőle a fa, húsa mellette kifordult, a vér átáztatta a cipőmet. Míg ő üvöltött, én addig azon gondolkoztam, hogy fajtalankodni fogok a belőle kiálló deszkával. Majd képváltásban bezártak egy sötét, szűk szobába. Egy matracon szorongtunk még néhány szerettemmel, mellettem pedig ott feküdt a megrontóm. Megvolt kötözve. A combján az általam okozott sérülése, a testét elhalmozta még több heg, vagy friss sérülés. Ijedt arccal, de teljes nyugalommal felnézett rám, és megkérdezte, hogy Mi az a seb a combján? Összeteszem a két kezemet, hogy itt felébredtem! x) Az utóbbi lidércesálmok néhány jelenetet még mindig itt van a fejemben, és hiába nem ez volt a kérdés, jól esett kiköpni magamból ezt.

---

Nem öltem, nem nyúztam még meg senkit gondolatban, engem ez taszít. Dühömben párszor megcsapkodtam néhány hozzám közelállót (gondolatban, persze ),

---

de tudjátok mit? Addig jó egy kapcsolat, ameddig a másik a plafonig tud téged húzni. Ez azt jelenteni, hogy szereted, és törődsz vele.

View more

Az első kapcsolatom 14 évesen jött létre egy fiúval. Azt hiszem Iwiwen ismerkedtünk meg, és elmentünk "randira." Őszintén nem emlékszem már, hogy hány randi után habarodtunk egymásba, de szerintem már a harmadik hétvégén voltak érzéseink egymás iránt. Igazából jóval előbb születtek meg ezek az érzések, csak később kaptak szinkronhangot, és a "formalitásokat" betartva megkérdezte tőlem a srác, hogy leszek - e a barátnője? Most sem tartom magam felnőttként, de visszatekintve látom, hogy mennyire, mennyire gyerekek voltunk.

---

Aztán a második kapcsolatom... Még az elsővel voltunk együtt, mikor bekerültem középiskolába. Volt ott egy lány, aki egyszerre vonzott, és taszított is... Szerintem taszított benne az, hogy annyira magamra ismertem benne, és eszeveszettül vonzottak azok a tulajdonságai, amik különböztek az enyéimtől. Szerintem nem kellett hozzá két - három hét, hogy felszikrázzon a parázs. Mindketten tettünk egymás felé lépéseket, és szerintem ott legbelül mindketten tudtuk, hogy nem barátságból tesszük ezt. Nagyon sokat tudnék mesélni, szégyen vagy nem, de róla tudnék a legtöbbet mondani, hisz rengeteg időt töltöttem vele. Hogy hogy jöttünk össze... Úgy szint nem tiszta a kép, mivel itt is az volt, hogy előbb szerettünk egymásba, mint annak hangot mertünk volna adni. Amire élesen emlékszem, hogy átjött hozzám iskola után. Valamit bohóckodtunk délután, estefelé pedig lehevertünk az ágyra, és viccekkel bombáztuk egymást. Illetve közösen szőttünk vicceket, a lényeg, hogy rettenetesen jókat szórakoztunk. Fogalmam sincs, hogy keveredett hozzám, talán megkérdezte, hogy szabad - e, de ez a jelenet úgy játszódott le, hogy hozzám bújt. Én a hátamon feküdtem, karomat oldalra lendítve, ő pedig a mellkasomra tette a fejét, és vihorásztunk. Egyszer csak elhallgatott, fáradtan belegyűrte az arcát a ruhámba, és mosolygott a további humorizálásunkon. Aztán zavartan felemelte a fejét, és önmagához képest eléggé bátrán felszólalt: " most úgy kérdeznék valamit, de lehet, hogy hülyének fogsz nézni... " Lefagyott az arcomról a mosoly, de visszaerőltettem, és megnyugtattam őt. Aztán jött a kérdés, vagy a kijelentés, nem is tudom már... De azt mondta, hogy úgy érzi, hogy szeretne megcsókolni. Én zavartan, de határozott örömmel ránéznem, és közelíteni kezdtem felé... Ő úgy szint. Összetapadt az ajkunk, és végül belemászott az ölembe. Több nem történt a csókon kívül. De gyönyörű volt... Máig azt kívánom, bárcsak az lehetett volna életem első csókja! A csókunk egyébként úgy ért véget, hogy felhívta őt az anyukája, hogy menjen haza, mert késő van xD Másnap az iskola előtti buszmegállóban találkoztunk, kézen fogva mentünk be, és aznap délután jött fészbúkon a kérdés, hogy mi most járunk - e?

---

Elfogytak a betűim, itt folytatom a szerelmi életemet:

---

https://ask.fm/lacotta/answers/142725805199

View more

A második barátnőmmel, azaz a harmadik párommal távkapcsolatban éltünk. Egy szerepjátékos csoportban ütköztünk össze, mondanom sem, számomra elég ellenszenves volt, nem tudom, hogy miért :D Később rákérdeztem, azt mondta, hogy ő meg félt tőlem xD ( ez sok mindent megmagyaráz ) Mindegy, szóval nem szimpatizáltunk egymással, de a játékban nem akadt össze a bajszunk, elolvasgattuk, hogy mit lépett a másik. Egyik nap jött egy üzenet, hogy játszhatnánk valamit privátban. Belementem, akkor még dagadó önbizalommal, hogy lejátszunk egy ki " legyen a semével?! " párbajt. Egy harmadik félt derogálta, hogy mi ketten elkezdtünk játszani, ez a konfliktus pedig elvezetett odáig, hogy ne legyen kedvem senkivel sem játszani, így megszakadt Himmel a kapcsolatom egy időre, és csak a csoportbeszélgetésben találkoztunk néha. Egyik nap felmerültek a japán zenekarok a csoportos beszélgetésben, mint téma, én pedig már püföltem a billentyűzetet, hogy megérdeklődjem Himtől, hogy kiket ismer, kik a favou'-k. Ekkor elkezdtünk róluk beszélgetni, a játékélményeinkről. Hónapokat cseteltünk végig, egyre közelebb kerülve egymáshoz, és akármennyire is hihetetlenül hangzik, de interneten keresztül is sikerült közös élményeket felhalmoznunk. Vele kicsit bonyolult volt a kapcsolat első féléve, erről inkább nem beszélnék xD De a lényeg a lényeg, hogy vele szintén az történt, hogy barátságból alakult ki a szerelmi viszonyunk. Mindketten előbb szerettünk bele a másikba, mint azt kimondtuk volna. Jóval előbb... Én elfojtottam magamban, mert távkapcsolat ellenes voltam ( és újra az lettem ); ő tudta rólam, hogy az vagyok, így nem vállalta fel az érzéseit. Az elfojtás időszakában egyre közelebb kerültünk egymáshoz, sokkal többet beszélgettünk, hülyéskedtünk, telefonáltunk, skypeoltunk, meg a többi... Him vallott előbb, én kértem egy hetet talán, kettőt, aztán követtem a példáját, és úgy döntöttünk, hogy a nehézségek ellenére nem fosztjuk meg se magunkat, se egymást a boldogságunktól. ( vele úgy 1 év barátság után kezdtünk el érezni a másik iránt. )

---

Jelenesetben szingli vagyok, és ameddig önerőből nem növesztek egy normális személyiséget, addig az is maradok. De szeretném, ha a következővel is barátság lenne az alapja, minimum egy féléves barátság. Nem szeretem a rózsaszínködös előjátékot, és hiába jelentkezik minden kapcsolat elején, én a lehető legminimálisabbra akarom csökkenteni. Nem akarom, hogy "közölje velem, hogy bejövök neki". És én sem akarom majd közölni vele. Azt akarom, hogy magától értetődőek legyenek az érzelmeink egymás iránt.

View more