Szia! ^_^ Mit gondolsz erről: "Ha igazán szeretitek egymást, nem számít a távolság"? Ha egyetértesz akkor miért, ha nem akkor miért nem?
Szia:)
Egyet is értek vele meg nem is, de inkább az igen felé hajlok.
Egy ilyen kapcsolathoz rengeteg türelemre, kitartásra és szeretetre van szükség.
Na meg a bizalomra.
Fontos, hogy megbízzunk egymásban, tudjunk kompromisszumokat kötni és bírni az ezzel járó dolgokat.
Mondják azt is, hogy a távolságnál nem tudhatod, hogy a másik mit csinál.
Igen, Ez igaz. De ha valaki át akarja verni a másikat, lakhat akár a szomszédban is, akkor is meg teheti, ha akarja.
Azok akik, sülve-főve együtt vannak, szinte a nap 24 órájában, előbb vagy utóbb, hamar ráunhatnak a másikra. Nem mindig van így, de ebben is van igazság.
Na meg a kérdés az is, hogy kibírják-e, ha ritkán tudnak találkozni?
Mik a terveik egymással a közeljövőben?
Néha bizony felőröl a másik hiánya. Ki, hogy kezeli? Ez változó.
De úgymond egy ilyenhez fel kell nőni.
Az sem mindegy, miért vannak távol egymástól.
Eleve messze laknak, vagy munka miatt? Esetleg elkerült valamelyikőjük máshova dolgozni??
Nem könnyű. sőt sokszor baromi nehéz.
De nem mondanám rosszabbnak azt, akik nem tudnak nap mint nap találkozni, mert messze laknak egymástól, s emiatt ritkábban találkoznak, mint azokat, akik egész nap együtt vannak, sokszor marják is egymást...
Szerintem pont ők azok(akik sokkal jobban értékelik a kapcsolatukat,), és sokszor sokkal jobban örülnek a másiknak.
Ha nem így gondolod, nyugodtan cáfolj rá:)
Egyet is értek vele meg nem is, de inkább az igen felé hajlok.
Egy ilyen kapcsolathoz rengeteg türelemre, kitartásra és szeretetre van szükség.
Na meg a bizalomra.
Fontos, hogy megbízzunk egymásban, tudjunk kompromisszumokat kötni és bírni az ezzel járó dolgokat.
Mondják azt is, hogy a távolságnál nem tudhatod, hogy a másik mit csinál.
Igen, Ez igaz. De ha valaki át akarja verni a másikat, lakhat akár a szomszédban is, akkor is meg teheti, ha akarja.
Azok akik, sülve-főve együtt vannak, szinte a nap 24 órájában, előbb vagy utóbb, hamar ráunhatnak a másikra. Nem mindig van így, de ebben is van igazság.
Na meg a kérdés az is, hogy kibírják-e, ha ritkán tudnak találkozni?
Mik a terveik egymással a közeljövőben?
Néha bizony felőröl a másik hiánya. Ki, hogy kezeli? Ez változó.
De úgymond egy ilyenhez fel kell nőni.
Az sem mindegy, miért vannak távol egymástól.
Eleve messze laknak, vagy munka miatt? Esetleg elkerült valamelyikőjük máshova dolgozni??
Nem könnyű. sőt sokszor baromi nehéz.
De nem mondanám rosszabbnak azt, akik nem tudnak nap mint nap találkozni, mert messze laknak egymástól, s emiatt ritkábban találkoznak, mint azokat, akik egész nap együtt vannak, sokszor marják is egymást...
Szerintem pont ők azok(akik sokkal jobban értékelik a kapcsolatukat,), és sokszor sokkal jobban örülnek a másiknak.
Ha nem így gondolod, nyugodtan cáfolj rá:)
