Nem lenne egy földtől elrugaszkodott dolog, de három napig kiszakadni a mostból igazán jól esne. Három nap egy viszonylag leszigelt helyen néhány emberrel, akiket akkor látok először és utoljára. Három nap stressz, gondok, problémák, tervek, elvárások nélkül, valódi tennivalók nélkül. Csak létezni annak a néhány embernek a magányában. Azt se bánnám, ha mindezt 20-25 fokos jó időben, napsütéstben telne.
Nagyon sokféleképpen lehet egy párkapcsolat rossz, nagyon sokféle indokból. A legegyszerűbb ismérve talán az, hogyha az egyik fél, nem érzi jól magát a másik fél társában. Ha nyomja valami az ember lelkét a másikkal kapcsolatban: úgy hallottam megcsalták, nem hallotta csak gyanakszik a megcsalásra, ő csalta meg, nem érzi úgy, hogy megfelelő partner, vagy a másik fél miatt vagy egyéb okból, de nincs szüksége párra, ilyesmik...
Mit gondolsz a pletykákról? Pletykálsz magad is néha vagy elitélendőnek tartod?
Ha arról a pletykáról van szó, amikor valaki, ilyen-olyan okból, de elkezdi egy másik személy rossz hírét kelteni szándékosan, akkor az egy igen megvetendő és káros, rossz dolog. Nem sok értelmét látom, meg persze nem egy szép dolog a másikat bántani semmilyen szempontból sem.Másrészt, ha az ilyen "rumor" jellegű, hivatalosan nem megerősített információ morzsákról van szó, azzal semmi felé problémát nem látok. Tudni kell helyén kezelni. Én ha ilyet hallok, akkor tudomásul veszem, azzal együtt, hogy lehet, hogy nem is így van, hanem amúgy. Amikor pedig átadok egy ilyen pletykát, akkor azt jelzem, hogy okosan, mert nem biztos. Szóval így ezzel nincs gond... Ilyen értelemben én is szoktam pletykálni munkahelyi dolgokról, filmes pletykákról, stb.
Mit gondolsz, legyen újra illetve kell újra magyar űrhajós?
Ha a nagy egészet nézi az ember és a politika irányból közelítjük meg, akkor felmerülhet, hogy felesleges, mert égetőbb problémák is vannak ennél, amire az erre szánt pénzt el lehet költeni.Viszont, ha csak önmagában a magyar űrhajós tényét nézzük. Igazából miért ne. Sok értelmét momentán nem látom, de ha meg tudjuk csinálni, miért ne csináljuk meg. Szóval mindenféle háttér és szándék vagy cél nélkül lehet örülni a sikereknek és szerintem kell is.
Hova utaznál el legszívesebben, Párizsba, Egyiptomba vagy Angliába?
Az a legjobb ebbe a kérdés, hogy a három választási lehetőség nem egy kaliber, ugyanis az egyik város, míg a másik kettő ország. Öcsém volt Egyiptomban, igazából izgi hely, meg érdekel is, de a három közül ez a legkevésbé. Angliában nagyon sok érdekes és izgalmas dolog van és rengeteg nagyon klassz ember él ott. A nevezetes helyek miatt mindenképp mennék oda is, de... ...Párizst választom. A mai napig pezsgő kultura miatt. Talán ezzel lennék a leginkább bajban, mert én nem tudok franciául, a franciák meg nem akarnak angolul beszélni, de valahogy boldogulnék.
Köszönöm szépen, rendes tőled.
Azért majd küldj egy képet, ha kész a tetoválás! ;)
Fontos az, hogy akit te a legjobb barátodnak tartasz, ugyanígy érezzen irántad?
Az, hogy akire én a leginkább számítok nem rám számít a leginkább az csak minimálisan zavar, de inkább csak ilyen féltékenység szinten, minthogy komoly problémát jelentene. Tehát, ha a legjobb barátom "csak" egy jó barátként tekint rám, ezzel ki tudok egyezni.Amibe viszont most belefutottam, az kicsit más, ugyanis most elbizonytalanodtam, hogy egy kedves barátom egyáltalán barátként tekint e rám, mert az utóbbi időben ezt mintha igyekezett volna cáfolni. Lehet, hogy egyéb problémás átmeneti állapot, de mivel most hozzám se szól, így ezt nem tőle fogom megtudni, ha megtudom egyáltalán. És ez nagyon rossz érzés, amikor a barátság egyoldalúnak érződik.
Szerinted az életed melyik szerepében vagy a legjobb? (barát, pár, munkatárs, testvér stb.)
Talán a barátként vagy munkatársként. Testvérnek nem vagyok eléggé odaadó olyan értelemben, hogy ragaszkodom a magán szférához és nem szeretem ha szó nélkül a cuccaimat lenyúlják. Párkapcsolatban figyelmes vagyok csak néha túlzásba tudok esni, amit még tanulok helyén kezelni. Barátként ezt a helyzet tudom jól kezelni, mert itt nincs megfelelési kényszerem. Munkatársként pedig azért mert jó csapatjátékosnak tartom magam, szeretek másokkal együtt dolgozni és ha elkap a gép szíj és szeretem amit épp csinálok, akkor abba rengeteg időt és energiát képes vagyok beleölni.
Hova mész tovább tanulni?
"Jó pap holtig tanul" és hasonlók. Az az igazság, hogy a terveim még képlékenyek, hogy a BSc diploma után akarok e MSc-t vagy egyebet meg különben is, de egy valamiben biztos vagyok. Tanulni azt mindig fogok, maximum nem intézményesített rendszerben. Fejlődik a világ én meg tartom a lépést (kinda).
Ha üzenhetnél valamit az egy évvel ezelötti énednek, mit üzennél?
Egy évvel ezelőtt az első félévemen voltam túl az egyetemen. Akkoriban mindenki azt mondta, hogy ha az első feléven túl vagy, onnan könnyebb lesz, mert ott a legnagyobb a lemorzsolódás, stb. Ez marhára nem így van, szóval azt üzenném, így utólag: "Nem olyan bonyolult, mint hangzik... Csak szánj egy kis időt a megértésre."
Melyik azaz 5 zenei album amely meghatározó volt az eddigi életedben?
Eminem - Eminem Show Két nálam idősebb uncsitesómmal nőttem fel és ők vezettek be engem a 80-as, 90-es rap kultúrába. Én 4-6 évesen ezeken nőttem fel és mivel innen magunkra a zenékre kevésbé, inkább a hangulatra emlékszem, viszont gimis koromig a rapzene volt a legmeghatározóbb műfaj, így ezt az albumot tenném ide, amit sokat hallgattam fiatalon és azóta is a gyerekkorom jut róla eszembe.Papa Roach - Infest Mint mondtam a gimiig volt meghatározó a rap, onnantól pedig a rock zene. Ebbe egy kedves barátom vezetett be. Sokáig próbálkozott, azzal, hogy különböző dalokat mutatott, de nem igazán nyerték el a tetszésem, mígnem meghallottam a Last Resort-öt. Ez a szám tetszett meg igazán először. És így ez az album nekem a modern rock kapuja (mert valljuk be őszintén AC/DC meg hasonló dolgokat korábban is kedveltem.)Imagine Dragons - Smoke and Mirror Időrendben talán ez következik. Ennek valamivel kisebb jelentősége van mint az előző kettőnek vagy a következő kettőnek. Ez az album mindössze azért van itt, mert ez volt az első olyan amit CD formájában először megvettem (illetve kértem és kaptam szülinapra vagy ilyesmi). Amúgy nincs nagy CD gyűjteményem, de ez az első saját.Rímbiózis - Nyelvcsalád A végére két magyar maradt. Az első egy rap lemez. A magyar rap régen nem állt valami közel hozzám. Néhány régebbi számot szerettem, de semmi komoly (Sub Bass Monster meg régi Bloose Broavaz, illetve a négytagú Hősök). Azonban a rock korban ez kicsit háttérbe szorult, egészen addig míg fülembe nem jutott ez az album. Emiatt egyrészt úgy általában a raphez tértem vissza, másrészt pedig az UG magyar szcéna is ezután került a szemem elé és innentől ragadott el a magyar rap is, ezek után függtem rá pl az AKPH-ra is.Presser Gábor, Sztevanovity Dusán - A padlás Ez pedig ezért van itt, mert az egyetem miatt felkerültem Pestre koliba és el kezdtem dolgozni. Erről az albumról ez az 'új kezdet' jut eszembe, mert ekkor tájt hallgattam igazán sokat, nem véletlenül...
Titeket is idegesít ez a sok ostoba ember aki itt mindig szidja a mai fiatalokat?Mert én szerintem közel sincs annyi probléma a generációnkkal,mint ahogy azt elmondják.Én pont hogy azt veszem inkább észre,hogy a fiatalok(köztük vagyok én is),nagyon viccesek,humorosak,és van egyéniségük!😇
Korábban is írtam már, hogy én hogyan látom a generációmat (betű szerint nem tudom, de most a 20asokra gondolok).Igazából én is abszolút a szívemen viselem a generációm megítélését és bárkivel szemben szívesen képviselem az álláspontom. Mi sem vagyunk tökéletesek, de elítélendőek sem.Az az igazság, hogy egyrészt nagyon a végletek korát éljük, én legalábbis kortól függetlenül azt tapasztalom, hogy egy vélemény vagy nagyon ellene vagy mindenek felett mellette van és egyre kevesebb az árnyalat, komplex vélemény. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a generáció megítélés nagyon rossz.A másik pedig, hogy most a technika miatt (meg még ki tudja miért) talán minden eddiginél nagyobb szakadék van a minket megelőző és a mi generációnk között. A történelem órákról pedig tudjuk, hogy az új eljövetele mindig valami eretnek dolog, mert az éppen aktuálisan rangidős emberek nem teljesen értik, elképzelhető, hogy nem is akarják, de mindenesetre félnek tőle, féltik az egzisztenciálijukat.De a technika nem csak a generációk közötti különbséget növeli, hanem a szociális médiával a magán szféra visszaszorult, illetve sokkal könnyebben ér el bárki bárkit, ami pedig azt eredményezi, hogy amiről eddig egy falut tudott a fiatalokkal kapcsolatban, arról most egy világ tud.Én se látom a korábbi generációknál jobbnak vagy rosszabbnak, de tagadhatatlanul más. Vannak érdekes tagjai és kevésbé azok és ez így van jól.
Egy szövegidézet jut eszembe a Valahol Európában musical egyik betétdalából: "A jó, a rossz csak szó, / Olyan, ami sokszor változó."Én tudomásul veszem, hogy van olyan ember akinek a szemében én vagyok a megtestesült sátán. Nem biztos, hogy van ilyen ember, de ha van, azzal nincs baj, mert minden ember más.Szóval valakinek a szemében biztosan gonosz vagyok, mert jónak lenni relatív, így rossznak/gonosznak lenni is az... Úgyhogy bocs mindenkitől, akinek gonosz vagyok, majd igyekszem okot adni rá!
Van anyuméknál a családnak egy másfél éves kis husky. De korábban volt másik kutya, macska, ékszer teknős sőt még sünink is volt, ja meg persze aranyhalak.
Szerinted kitől kaptad a legutóbbi névtelen kérdésedet?
Jelenleg az eggyel ezelőtti névtelen kérdésem, ami még meg van az az, hogy 'Van valamilyen kiskedvenced?' 9 órával ezelőttről... Ötletem sincs, bárkitől kaphattam.
Amikor elvesztélAmikor nincs előre Amikor nincs hátra Amikor nincs múltad Amikor nincs jövődAmikor nincs terved Amikor nincs vágyad Amikor nincs célod Amikor nincs végedAmikor nincs hova Amikor nincs kivel Amikor nincs mit Amikor nincs mibenAmikor nincs társad Amikor nincs barátod Amikor nincs mentorod Amikor nincs családodAmikor nincsenek színek Amikor nincsenek szavak Amikor nincsenek érzések Amikor nincsenek hangokÉs mégis van vesztenivalód- Egy avantgárd szabadversnek elmenne, néhol még rímel is, de valójában csak egy "jól" tördelt felsorolás. Remélem kifejező volt kellőképpen.
Játékok. Gyerekes dolgok, vagy az élet édesítői? Ha szeretsz játszani, akkor mik a kedvenceid? Gondolhatsz itt bármire: sport, társasjáték, gépes/mobilos játék, szerepjáték, stb. ~Shaku Kérdései
A játékok egyrésze edukatív jellegű, egy másik része pusztán a szórakozást tűzi ki célul, így semmiképpen nem nevezném gyerekes dolognak. Kicsinek nagyon sokat legóztam, amit nagyon szerettem. Videojáték műfaja csak nagyon felszínesen tudott bevonzani, évekig loloztam, meg egy-két storyteller játékkal játszottam, de kevésbé az én világom. A társasjáték az, amit én nagyon szeretek, pláne egy jó társasággal. Kártyajátékok tipikus hangulat teremtő parti kellék. A mobil játék pedig az abszolút unalom űző a buszon, kb ennyire használom. Szóval szuperság ez az játék dolog.
Jelenleg mi a legnagyobb vágyad? Mit tudsz azért tenni, hogy megvalósuljon? Mi az, ami esetleg visszatart? ~*Shaku Heti 2X Kérdései
Bennem egy kicsit másképp élnek szavak jelentései. Nekem vágy az, amit az ember csak úgy akar, anélkül, hogy bármit tenni, valami olyan ami egyszerűen csak lesz. Ha a vágyért tesz valaki, onnantól nálam az céllá válik. Például vágyam egy partner, de valójában nem ismerkedem tudatosan. És vissza az tart, hogy valóban jól érzem magam most is, és le tudom kötni az energiáim rengeteg dologgal. Lényegében megvagyok nélküle, de közben meg vágy szintén jó lenne. Legnagyobb célom most talán a diploma, ami ugyan még odébb van, de szeretném elérni, és nem szeretnék csúszni. Ezért a tanulás az amit tudok tenni, vissza pedig az tart, hogy sok más dolog is érdekel az életben, amire szívesen számon az időm a tanulás rovására.