@sziauram

Lesley

Ask @sziauram

Sort by:

LatestTop

Previous

Te egy párhuzamos világegyetemben ki vagy?

Egy hadászatban vezetői pozíciót betöltő személy, aki kiváló pilóta. Mindig kiáll az emberei mellett, akik tisztelik is ezért. Nem egy vajszívű alak, viszont a felesége halála óta azért enyhült.
Felesége egy megbecsült tanító, aki szerette a gyerekeket és ők is szerették. Egy figyelmes és intelligens nő, azonban egy genetikai eredetű betegség korán elvitte.
Egy kis városszéli lakásban éltek együtt. Rengeteg növény nő az erkélyen, amik az utóbbi időben kicsit hanyagolva lettek a körülmények miatt.
A hiányt pótolva a munkába feltetkezik, azonban feleségének tett ígéretét betartva próbálja óvni a józan eszét.

Hogyan tudsz megkülönböztetni egy jó embert egy rossz embertől?

Ránézésre sehogy. De még egy rövid beszélgetés során sem biztos, hogy egyértelműen kiderül az ilyesmi.
Mindenki igyekszik a legjobb oldalát mutatni kifelé (gondolom én) és ezért az ilyenekhez idő kell.
Külön egy érdekes téma, hogy kinek, milyen fogalma van a rosszról, és mitől tart rossznak egy rossz embert.

Részt vettél már valamilyen szabadulós játékban? Ha igen, akkor milyen élményeket szereztél? Végül kijutottatok? Ha nem, akkor milyen stílusú pályán játszanál szívesen? (Pl. horror, kincskereső, stb.)

Szia!
Két alkalommal vettem részt ilyenen, de mind a kettő kicsit speciális volt.
Először egy középiskolai osztálykirándulás keretében, az idő szervezett nekünk ilyet, ami úgy nézett ki, hogy két srác kijött hozzánk a szállásra és hoztak hat zsákot ugyan azzal a feladvánnyal és akkor 5-6 fős csoportokba álltunk neki, általában ilyen számzáras dolgok voltak és sorban nyitogattuk ki a ládákat. Nem lettünk a leggyorsabbak, de még a megszabott időn belül a végére értünk.
Egy másik alkalommal egy város napokon vettem részt, ahol szintén ilyen mobil szabaduló szoba volty viszont eggyel kidolgozottabb. Ott egy elkerített sátor volt, sok kellékekkel és érdekes feladványokkal. Ezt párban (vagy talán hármasban) lehetett csinálni, és egy kedves barátommal veselkedtünk neki. Nagyon élveztük, de nem sok hijján bent maradtunk. Az még megmaradt, hogy utána beszéltünk azokkal, akik szervezték és tök jó arcok voltak.
Aki még nem volt, annak tudom ajánlani, bár klasszikus értelemben én sem voltam még.
Ha viszont mennék, akkor vagy sci-fi tematikájú helyre, ahol fura használati tárgyak, funkciótlan formák vannak, és minden dermesztően fehér. Vagy valami mitológia helyre, ógörög, óegyiptom vagy északi mitológia és istenek, mert tökre szeretem ezt a témát és önmagában is rejtélyes és izgalmas.

View more

People you may like

szabcsii15’s Profile Photo selly♡
also likes
Monicahhh’s Profile Photo Moni♡♧
also likes
wattacukcsy’s Profile Photo ❤NOKEDLI❤
also likes
itsonlysmellzz’s Profile Photo noémi
also likes
SzidzseIsazombie’s Profile Photo SzídzséÉ!
also likes
Klauu8’s Profile Photo Éliás Klaudia
also likes
TreszlerBence’s Profile Photo Treszler Bence
also likes
hero26szokaralabe’s Profile Photo Kendy
also likes
KicsiKlau’s Profile Photo Klau
also likes
PankaDorkaKiss’s Profile Photo Panka
also likes
Kawaii_Hitogoroshi’s Profile Photo Dandelion
also likes
beaterx2’s Profile Photo
also likes
Csak1HellGirl’s Profile Photo Judy Salsa
also likes
jakab_norbert’s Profile Photo jakabnorbert
also likes
RicardoDeLaRich’s Profile Photo †ℛicsi†
also likes
csklau8’s Profile Photo Klaudia
also likes
mark1345’s Profile Photo Krám
also likes
LaraCroft970301’s Profile Photo ~Zoliol~
also likes
bodys94’s Profile Photo Martin
also likes
JanikaHercegJanos’s Profile Photo Janika
also likes
KiralyGeri’s Profile Photo Geri
also likes
Want to make more friends? Try this: Tell us what you like and find people with the same interests. Try this: + add more interests + add your interests

Szerinted miert iteljuk meg az embereket a munkaja alapjan? Miert van az, hogy mondjuk egy takaritot alacsonyabbra helyezunk el, mint valakit, aki oltonyben rohangal egesz nap? Miert itelnek el emberek valakit, aki csak takarit, es miert magasztolnak az egekig egy irodistat peldaul?

felmosoly’s Profile Photo月猫
Azt látom, hogy nem az elvégzett munka jelentősége számít, hanem a munkát végző személy pótolhatósága.
Mai piaci forma lényege a profit maximalizálás, amit kiadás minimalizálással jól lehet elérni. Így ameddig egy munkakört alacsony bérért is van aki betölti, addig nem fognak jófejségből többet fizetni, mert ez a számokról és nem az emberségről szól.
Akkor van béremelés, amikor konstans munkaerő hiány van adott poszton, hátha kicsit többért lesz aki vállalja. A munkával szembeni emberség maximum a megítélésben érhető tetten, hogy bár kevés pénzt kapsz, de megköszönik a munkád, meg éreztetik veled, hogy számítasz (amiben megint lehet hátsó szándék, de most tegyük fel, hogy nincs). Ugyanakkor, mivel mindent a pénz mozgat így a kereset egyesek szemében emberi értéket határoz meg, ami nagyon elkeserítő.
Én és sok kedves ismerősöm is azon az állásponton vagyunk, hogy a legfontosabb munkáját a rendőrök, mentők, tűzoltók, orvosok és a tanárok végzik. És amellett, hogy ezzel egyáltalán nem arányos a bérezésük, legtöbb esetben még a megítélésük is negatív.
De hogy ne legyen ilyen mélabús a lezárás, azt javaslom, hogy mutassunk fityiszt az életnek és bármilyen munkát is végzünk és bármennyire nem szeretnénk, csináljuk teljes erőbedobással. Hiszen a munkánk valamelyest minősít minket is, a hozzáállásunk meg pláne. Szóval lelkesen a maximumot adva csináljuk, amit kell és higgyétek el jobb lesz! :-)

View more

Szepjoestet! 🙋‍♂️ Nehari, mostanában el vagyok tűnve, a munkámmal és az azzal kapcsolatos oldallal foglalatoskodok.. 😪 Ezzel kapcsolatban : Neked van saját oldalad? (Facebook, ytube, ha mondható blognak akkor insta is) Miről szól, milyen cél ösztönzött? Használod még? Be linkeled nekünk? 😁

ricMARKER’s Profile PhotoRic
Szia!
A közösségi médiából most egyre inkább veszem ki a része. Twitteremet használom aktívan, ahova néhány aktuális gondolatot élményt osztok meg.
Instgramon a sztoriba ki szoktam tenni, ha színházba/moziba vagyok, de azt inkább csak mások követésére használom, meg volt régen egy blogom, amit már huzamosabb ideje nem üzemeltetek, mert már nem inspirál. Zenével kapcsolatos téma volt, de teljesen át kellene struktúrálni, ahhoz hogy újra használjam, amire meg nincs kapacitásom.
Viszont az írás és élmény megosztás szándéka megvan ezért is tértem vissza askra.

Azt mondják női egyenjogúság van. Bezzeg ha leosztok egy maflást a barátnőmnek, akkor mindenki fel van háborodva...

A női egyenjogúság nekem mindig is egy olyan téma volt, hogy valahányszor beszéltem róla valakivel, mindig árnyalódott a véleményem és többként álltam fel.
Eleve onnan indulnék el, hogy a másikat megütni nem szép dolog a nemétől és a te nemedtől függetlenül.
Másrészt pedig, amikor női egyenjogúságról beszélünk, akkor számomra az önmagában a politikai és jogi egyenjogúságot jelenti, mert a társadalmunk általában le van maradva (én meg aztán pláne). Ezt úgy értem, hogy a többi ember szemében nem szép megütni egy nőt, mert ők ezt hozták magukkal, ebbe szocializálódtak. Ők azt szokták meg, hogy a nőt előre engedjük, nem bántjuk, meg az egész gyengébb nem dolog mai napig aktívan él az emberekben.
Ezt őszintén szólva én nem tartom rossznak, bár alapvetően én is figyelmes vagyok a hölgyekkel szembe, mert milyen törékenyek, holott egyáltalán nem. Ezeket az értékeket kaptam. Miközben a világ a beszéd szintjén máshol tart. Szerintem még idő mire beépül a tudatba.

View more

Akkor teleljesen máshogy értékel egy ember egy élethelyzetet, ha épp benne van, és nem csak kívülről látja. Tanácsod adni miért könnyű, megfogadni miért nehéz?

Akaroom0001’s Profile PhotoAz úriember
Nagyon tetszik a kérdés. Teljesen átérzem a problémát.
Szerintem itt a tisztán látás az, ami ezt okozza. Mert ha beszámolunk egy problémáról a segítség/tanács reményében, akkor a másik fél számára a probléma lényegesen egyszerűbb. Az átadás közben ugyanis soha nem lehetünk elég alaposak, egy-két év, élethelyzet, érzés, hangulat, esemény, külső tény mindig hiányozni fog belőle, ami miatt, aki benne van komplexebbnek látja. Illetve kívülállóként könnyebb az érzelmi részét kizárni a dolgoknak és racionálisan gondolkodni.
Emlékeim szerint az irodalom órán valami ilyesmit tanulságot szűrtünk le anno az Édes Anna könyv esetében, hogy bár a cselekednek volt egy közvetlen előzménye, de az önmagában nem indokolta a történteket. Ahhoz, hogy a végkifejlet bekövetkezzen a teljes utat be kellett járnia a karaktereknek.

View more

Jol van es mi a hobbyd ?

Tudom, hogy nem szép kérdésre kérdéssel felelni, de l: mi van jól?
Nekem a hobbi fogalma mindig valami olyasmit jelentett, hogy egy olyan szabadidős tevékenység, aminek eredménye van, valami amiben az ember tart valahová, vannak kitűzött céljaim. Például: sport, alkotás (rajz, vers, robot építés), ilyenek.
Ilyen típusú hobbim most egy ideje már nincsen. Ami talán mégis ide tartozik az az, hogy gyűjtöm a dvdket. Ami megint egy olyan dolog, hogy ha van egy kis pénzem és meglátok egy filmet, ami tetszett vagy érdekel akkor megveszem. De ilyen nagy gyűjtői kiadások meg ritkaságok nincsenek, szóval ezt is rosszul csinálom.
Egyébként a szabadidőm jelentős részét színház látogatással, film nézéssel vagy könyv olvasással töltöm.

Te mit tennél, ha tudnád, valaki hazudik neked? Elmondanád azon melegében, vagy várnál egy kicsit, hogy tisztán lásd és akkor zúdítanád a fejére mindenestül?

riee_0515’s Profile PhotoReggeli naplemente
Ez függ attól, hogy ki hazudja, mit hazudik és éppen milyen állapotban vagyok, amikor megtudom.
Alapesetben én várnék vele egy olyan alkalomra, amikor ketten megtudjuk nyugodt körülmények között beszélni, hogy mi szükség volt rá.
Én hiszek a megbocsátásban és a második esélyben. Nem szeretek haragban lenni másokkal, és bár időnként nehezen elkerülhető később próbálom megbeszélni vagy simán elfelejteni és tiszta lappal indítani.

Mi volt a csoda tárgya?

Némi magyarázatra szorul ez a kérdés, mert nem tudom mi az előzménye, így érdemben nem tudok ennél többet hozzáfűzni.
Ha már ezt olvasod, itt egy szép vers:
Juhász Gyula - Életérzés
Már annyiszor döbbentem meg halálos
Mély döbbenéssel a csodán, hogy élek,
Hogy én vagyok e különös, talányos,
Bús és gúnyos valaki, aki évek
Hosszú során át megy az ismeretlen
Örök sötétbe és közben dalolgat,
Akit elhagytak ifjúság, szerelmek
S elnézi hosszan rokonát, a holdat.
Az is magányos, mint én, az is éjnek
Éjén tündöklik szelíden s magától
Elsápad, ha jön a zaj és az élet.
Már annyiszor döbbentem meg halálos
Mély döbbenéssel a csodán, hogy élek!

Hogyan gondolsz a halálra? Milyen érzéseid vannak ezzel kapcsolatban?

A halált egyszerűen úgy képzelem, hogy a lélek, ami egy rejtélyes anyag halmazállapot és bármiféle fizikai tulajdonság nélkül, elhagyja a testet. És ha ő nincs leáll a szív véres, amivel a teljes test tápanyag ellátása és ásó, kapa, nagy harang...
Hogy utána mi van? Nem tudom, de egyszerre ijeszt meg és tesz kíváncsivá. De persze nem gondolom, hogy erre valaha is lesz egy egyetemes válasz. Talán nem is kell...

Van olyanolyan dolog az életben, amiről nem tudnál lemondani? - a macskám-párom-hörcsögöm-féle dolgokon kívül.

Nagyon sokat rágódtam a dolgon.
Ha a személyeket és az alapvető életfeltételeket, mint étel, ital, levegő, fedél kivesszük a pakliból, akkor igen csak bajban vagyok.
Végiggondolva azt, hogy mivel töltöm a szabadidőmet vagy mivel telnek hétköznapjaim arra kellett, hogy rájöjjek, hogy mennyire kényelmesen élek. Zene hallgatás, film nézés, olvasás, bármi amit csinálok a saját szórakoztatásomra teszem. Telefon, internet, laptop mind-mind kényelmi funkciók, amik nélkül én el tudom képzelni az életem. Komoly váltás lenne, de úgy érzem menne.
Ennél komolyabban véve, hogy választ is kapj, látás és ész. A vakság, és szellemi visszamaradottság két olyan hátrányos helyzet, amivel elképzelhetetlen tartom az életem. Siketen, némán vagy mozgássérülten, így egészségesen azt mondanám túl tudnék élni, sőt boldog is tudnék lenni.

View more

Részletesen mi a terved a hétre?

Szerdán (ma) 15.00ig az egyetemen szórakoztatom magam, majd utána vissza megyek a koliba eszem valamit, este pedig színházba megyek.
A holnapi hasonló ívet fog leírni, csak 17.00ig koptatom a padokat, majd gyors éves után ismét színház. Illetve péntekre még jegyzőkönyvet kell abszolválnom és zhra is kell készülni.
Pénteken 13.00ig labor méréseim vannak, amit követően haza megyek. A hétvégére nincsenek nagy ambícióim. Pihenek, tanulok, megnézek egy filmet.

Ha részt vennél egy szerepjátékban, milyen karaktert alakítanál? Magadról mintáznád, vagy kitaláltál egy teljesen újat? Mely korban élne, milyen értékrendet képviselne? Birtokolna-e szupererőt, és ha igen, milyet? ~*Shaku heti 2x kérdései

Ha már szerepjátékról van szó, akkor kipróbálnám magamat egy szerepben.
Mivel csak játék a karakterem idealizált lenne, sallangmentes egyszerű gondolkodású és világlátású, akinek bár nincs semmije, mégis jól érzi magát a bőrében. Kedves és nyitott személy, aki nem idegeskedik. Igazából célja nincs az élettel, de ilyen dolgokkal egyáltalán nem foglalkozik. Reggel felkel elvégzi a napi teendőit csendben, nem bosszankodva rajta, mert tudja, hogy ez a feladata. Nem egy művelt valaki, de szívesen beszélget világot látott emberekkel.
A korszak egy a maitól merőben eltérő kor lenne. Legyen mondjuk a reneszánsz. A szellemi fellendülés és az egyéniség úttörésének időszaka, amikor is a karakterem minden nap csodálattal néz az égen sütő napra és az utcát járó emberekre. A helyszín mondjuk francia ország Párizstól húsz kilométerre. Ahol egy összetartó közösség él, és ha nem is ismer mindenki mindenkit, mert annál többen vannak, de szívesen üdvözlik egymást.
Szuperképességre nincs szüksége, mert idealizált, ami legalább annyira természet feletti.
Köszönöm kérdésed. :-)

View more

Van olyan embertípus, ami kifejezetten taszít? Mik azok a tulajdonságok, amiket egy barátban sem tudnál elfogadni?

A türelmetlenség az amivel könnyű engem felbosszantani, mert hát az idő relatív. Viszont ez nem egy olyan halálos bűn, amivel el lehet vágni magad nálam, csak simán nem veszem jó néven.
Ennél talán eggyel komolyabb (nem is tulajdonság, hanem viselkedés) az ha a cuccaimhoz nyúlkál valaki. Ezt még a testvéreimnek se nézem jó szemmel. Nem vagyok irigy, mert bárki bármit elkér én nagyon szívesen odaadom, csak kérje el. Második éve lakom kollégiumban egy vannak ember, akik a legnagyobb természetességgel vesznek el ezt-azt haveri alapon és ettől falra mászom!

Melyik az a kérdés, amelyre utálsz válaszolni?

Kérsz (még)?
Sose tudom, hogy mikor mi a jó válasz. Persze általában jó szívűen szokták megkínálni, ritkább esetben udvariasságból, viszont nehezen döntöm el, hogy pofátlanság-e elfogadni vagy bunkóság visszautasítani. Ha ez nem lenne elég még abban sem vagyok biztos, hogy azért kérek, hogy ne bántsam meg, pedig egyébként nem kérnék vagy azért utasítom vissza, hogy adott esetben már kevés van és neki több maradjon, holott egyébként kívánom.

Mit gondolsz arról ha valaki életrajzi könyvet ír? ...ezzel együtt kiteregetve kivel, mit, hányszor..mint pl Demi Moore, hogy egy példát is említsek. Ez mennyire fer, illetve ez nevezhetőe életrajzi könyv kategóriának?

Kezdeném a végén: ameddig nem állít valótlanságokat, addig szerintem életrajzi könyvnek minősül, az, hogy etikailag nem tartom helyesnek az egy másik kérdés, viszont be kell látni, hogy azért készülnek ilyen jellegű könyvek, mert van rá igény.
Másrészről pedig nem tartom rossz dolognak. Egy-egy karrier utat bejáró mű vagy (kezdeti) nehézségeket bemutató alkotás nagyon inspiráló, tanulságos tud lenni és bizonyíték az olyan közhelyekre, mint "türelem rózsát terem", "kemény munkának meg lesz a gyümölcse" vagy, hogy léteznek mindennapi csodák.

Mikor kérdeztél utoljára névtelenül?

Szemfüleseknek feltűnhet, hogy ez a profil ma készült, viszont nem ez az első viszonyom az ask-kal. Volt annak már vagy három éve, hogy én aktívan használtam, őszintén nem tudom az okát miért hagytam abba, de szerintem akkor.

A külső vagy a belső számít neked jobban?

Ultimate jó válasz az attól függ. Munkatársak, barátok és az élet hasonló területein alapvetően számomra a belső értékek és a személyiség fontos.
De hazudnék, ha azt mondanám, hogy párválasztásnál nem számít a külső. Ismerkedésnél nekem számít, hogy hogy néz ki a másik. De persze hosszútávon ennek talán egyre kevesebb a jelentősége.

Politizáltok?

Akaroom0001’s Profile PhotoAz úriember
Én az a fajta ember vagyok, akinek a politika irányokról és célokról szól, nem pártokról és emberekről.
Ismerőseim és barátaimmal szoktunk különböző politikai témákat boncolgatni, egyszer komolyabb hangnem másszor pedig nem. Kifelé pedig csak társadalmi kérdésekben, civil szerveződéseken veszek részt, ügytől függően (műanyag téma, felmelegedés, Pride, ilyenek).
Ami igazából a leginkább bánt az itthoni helyzettel kapcsolatban az a kommunikációs mód a kampány stratégia. Mindig valami (vagy valaki) ellen szól a fáma, meg a másik ügyeibe megy a beleszólás. És ez nem csak a párt politikára vonatkozik, hanem a közbeszédben való politikára vagy a fent említett eseményeken is előfordulhat. #leszezmégígyse

Language: English